h i r d e t é s


Ott spórol a kormány, ahol nem kellene

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Ott spórol a kormány, ahol nem kellene

2018. január 10. - 17:01

 

Idén nem emelkedik a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal nő. Így továbbra is nyílik az olló a két dolgozói réteg keresete között, miközben vitathatatlanul növekszik a legszegényebb társadalmi réteg munkaerőpiaci aktivitása. - írja a napi.hu.

Forrás: H. Szabó Sándor

A Policy Agenda (PA) elemzése szerint ez a társadalmi egyenlőtlenség növekedését hozta. új bérrendszer ellen.

Mivel idén változatlan marad a közmunkások bére, miközben a minimálbér 8 százalékkal nőtt, 2018-ban a közmunkások a minimálbér 59 százalékát keresik meg, pedig ugyanúgy 8 órában foglalkoztatják őket. Még 2011-ben - amikor a második Orbán-kormány szétválasztotta egymástól a minimálbért és a közfoglalkoztatotti bért - ez az arány 78 százalék volt, és már akkor is hatalmas felzúdulás volt az új bérrendszer ellen - állapította meg a Policy Agenda friss elemzése.

Aki képes és akar dolgozni, van munkája

A közmunkások bére annak ellenére nem emelkedett, hogy jelentős összegek benne maradtak a rendszerben. Az Országgyűlés 2017-re 325 milliárd forintot hagyott jóvá erre a programra, ám az első tizenegy hónapban csak mintegy 240 milliárd forintot használtak fel. A kormány minden bizonnyal tudta, hogy ezt a pénzt nem fogja elkölteni, ezért már márciusban arról döntöttek, hogy 40 milliárd forintot átcsoportosítanak aktív munkaerőpiaci programokra.

Ez a lépés szakmailag korrekt volt, hiszen ezen a jogcímen eredetileg korábban csupán 16 milliárd forintot terveztek. Csakhogy a november végi adatok alapján a pluszban átvitt 40 milliárd forintból csak 3 milliárdot költöttek el.

Bérek alakulása (ezer forint)

MEGNEVEZÉS 2014 2015 2016 2017 2018
Bruttó közfogl. 77,3 79,2 79,2 81,5 81,5
Nettó közfogl. 50,6 51,8 52,6 54,2 54,2
Bruttó minimálbér 101,5 105,0 111,0 127,5 138,0
Nettó minimálbér 66,5 68,8 73,8 84,8 91,8
Nettó bérek aránya (%) 76,2 75,4 71,3 63,9 59,1
Forrás: KSH, Policy Agenda-számítás/napi.hu

Társadalompolitikai szempontból még nehezebben vállalható döntés volt, hogy szintén a közfoglalkoztatotti kasszából év végén 27,5 milliárd forintot átcsoportosítottak tizenkét programra - vélik az elemzők. Ezek 90 százaléka a Népligeti rekonstrukciós programot, és sporttámogatásokat jelentett. Nagyságrendileg megmaradt még 50 milliárd forint a közmunkarendszerben, és ez az el nem költött összeg pedig mérsékelte a költségvetési hiányt.

Holott amennyiben a kormány a közmunka-kasszát nem megkurtítja, hanem béreket emel belőle, annak jótékony hatása lehetett volna a legnehezebb helyzetű családokra.

Főként a közmunkások alkotják a társadalom alsó tíz százalékát, és az is tény, hogy az aktív keresők számának a növekedése az ő foglalkoztatásuk eredménye. Azáltal azonban, hogy a közfoglalkoztatotti bér kisebb mértékében emelkedett, mint a minimálbér, ennek a társadalmi rétegnek a felzárkózása nem következhetett be.

A munkaviszonyból származó jövedelmek a háztartás szintjét nézve 2010-2016 között 45 százalékkal nőttek, de ezzel szemben az alsó tizedben csupán 13 százalékkal. Jobban kifejezi a rendszer torzult fejlődését, hogy miközben 2010-ben a "kvázi középosztályba" tartozó háztartások háromszor annyit kerestek a munkájukkal, mint a társadalom legrosszabb helyzetű része, ez az arány 2016-ban négyszeresére nőtt - olvasható a PA elemezésében.

napi.hu



h i r d e t é s


;