A BMH szerint a program 2013-as indulása óta a tavalyi év végéig 4171 külföldi személy adatait adták át a bevándorlási hivatalnak. Ez az óvatos megfogalmazás azt jelenti, hogy ennyi külföldi kapott tartózkodási engedélyt hazánkban a letelepedésikötvény-programon keresztül. (Ebben nincsenek benne a családegyesítés címszó alatt kiadott engedélyek). Ám az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ennél sokkal több kötvényjegyzésről adott számot: a program indulása óta 4702 állampapírt vásároltak meg a többségében offshore cégekből álló közvetítő vállalkozások szintén 2016 végéig. A BMH adatai tehát 531 kötvénnyel kevesebbet tartalmaznak, ami bonyolítja a hetek óta tartó számháborút, és megerősíti azt a piaci pletykát, hogy az offshore cégek előbb jegyzik le a papírokat, és csak utána keresnek ügyfeleket a kötvényekre – ám ez illegális.

A magyar jogszabályok alapján ugyanis ennek éppen fordítva kellene történnie. A külföldi először odaadja a közvetítő cégnek a 300 ezer eurót (mintegy 93 millió forint) és a személyes adatait, majd elkezdődik az ügymenet a bevándorlási hivatalnál. Az ügyintézés körülbelül egy hónapot vesz igénybe, és a letelepedési engedély kiadásával végződik. A közvetítő cég csak ekkor – vagyis amikor a külföldi átvette a magyar okmányokat – jegyezhetné le az ÁKK-nál a letelepedési állampapírt. Erre egyébként 45 napjuk van a vállalatoknak. Lényegében tehát e két állami szervezetnek, a BMH-nak és az ÁKK-nak lenne lehetősége a homályos hátterű letelepedési program ellenőrzésére, igaz ez a kontroll-lehetőség csak korlátozottan áll a rendelkezésükre. A két szervezet ugyanis nem ellenőrzi egymást, hiszen mindketten csak végrehajtók a letelepedésikötvény-üzletben.

Szűk három héttel ezelőtt a BMH-t azért kerestük meg, mert a hivatal által kezelt adatok akkoriban még ennél is jelentősebb mértékben tértek el az adósságkezelő statisztikáitól. Ez abból a közérdekűadat-igénylésből derült ki, amelyet Demeter Márta független képviselő adott be a BMH-hoz még az év elején. A hivatal akkor azt közölte a parlamenti képviselővel, hogy a letelepedésikötvény-program indulása óta, azaz 2013 júniusától a tavalyi év végéig 6373 állampapír-vásárlással kapcsolatos ügylet valósult meg. Az ÁKK azonban ugyanebben az időszakban – mint fentebb írtuk – csak 4702 kötvényjegyzést regisztrált. Már akkor is először fiktív kötvényvásárlásra gyanakodott lapunk, de kiderítettük, hogy az egyik közvetítő cég, az Arton Capital Kft. hibás adatszolgáltatása okozta a galibát. A cég egyszerűen elfelejtette elosztani hattal a 2015. január 1. után jegyzett állampapírok számát. (Ekkor emelkedett 250 ezerről 300 ezer euróra a kötvény ára, és az ÁKK ezt úgy oldotta meg technikailag, hogy egy darab 250 ezres kötvény helyett hat darab 50 ezer eurós állampapírt kezdett kibocsátani. Vagyis az Arton Capital nem 1660 személynek vett állampapírt, hanem csak 270-280 külföldinek.)

Ezt követően újabb furcsaság derült ki a statisztikákból. A liechtensteini S&Z Program Ltd. 2016-ban két letelepedési állampapír vásárlásáról adott tájékoztatást a hivatalnak. Ennek az offshore cégnek azonban 2014 szeptemberében visszavonta az Országgyűlés – akkor még Rogán Antal vezette – gazdasági bizottsága a kötvényforgalmazási engedélyét, vagyis tavaly már nem vehetett legálisan ilyen állampapírt ez a társaság. Most azt válaszolta a bevándorlási hivatal, hogy a „kötvény lejegyzésére akkor került sor, amikor az ehhez szükséges, a gazdasági bizottság által kiadott engedélyekkel még rendelkezett, vagyis a kötvény lejegyzése szabályosan történt”. Arra azonban most sem válaszoltak, hogy miért 2016-ra van elkönyvelve a kötvényvásárlás.

Szerző: Wiedemann Tamás / mno.hu