A mágneses mezők elengedhetetlenek egy lakható bolygó számára, mivel megvédik a rajta lévő életet a kozmikus sugárzás és a töltött részecskék bombázásától.

Az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) kutatói szerint a rádiójel az YZ Ceti b nevű kőzetbolygóról származik, amely az YZ Ceti kis vörös törpecsillag körül kering.

Valószínűleg a bolygó mágneses mezeje és a körülötte keringő csillag közötti kölcsönhatásból származik, hasonlóan az aurora borealishoz – vagyis az északi fényhez – itt a Földön.

“A potenciálisan lakható vagy életet hordozó világok keresése más naprendszerekben részben attól függ, hogy képesek vagyunk-e meghatározni, hogy a Földhöz hasonló kőzetbolygóknak valóban van-e mágneses mezejük” – mondta Joe Pesce, az NSF Nemzeti Rádiócsillagászati Obszervatóriumának programigazgatója.

A Föld mágneses mezeje nem csak az iránytűk működését teszi lehetővé, hanem a Napból kilőtt töltött részecskéket, az úgynevezett napszelet, valamint a világűrből érkező kozmikus sugárzást is eltéríti. E védőréteg nélkül ezek a részecskék valószínűleg eltávolítanák az ózonréteget, az egyetlen védelmi vonalunkat a káros UV-sugárzás ellen.

Ezért úgy gondolják a tudósok, hogy a mágneses mező elengedhetetlen egy lakható bolygóhoz.

Ez a kutatás nem csak azt mutatja, hogy ez a bizonyos sziklás exobolygó valószínűleg rendelkezik mágneses mezővel, hanem ígéretes módszert kínál továbbiak keresésére is.

“Az, hogy egy bolygó túléli-e a légkörét vagy sem, attól függhet, hogy a bolygónak van-e erős mágneses tere vagy sem” – mondta Sebastian Pineda, a Coloradói Egyetem asztrofizikusa.

Amikor tehát a tudósok a Karl G. Jansky Very Large Array teleszkóppal az YZ Ceti b-ből származó ismétlődő rádiójelet észleltek, felcsillant a remény, hogy a bolygón élet is lehet.

Az a tény, hogy ilyen messze észlelhető volt, azt jelzi, hogy nagyon erős, ami arra utal, hogy a bolygó mágneses mezeje is az. (bitcoinbazis.hu)