A száz százalékban állami tulajdonba került Főgáz nemcsak a lakossági ügyfeleket gyűrte maga alá, hanem a közbeszerzésre kötelezett, döntően állami és önkormányzati fogyasztók körében is sikeres. A gázbeszerzésekre idén kiírt pályázatokon darabszámra a megbízások csaknem egyharmadát, az összeg alapján viszont több mint a felét nyerte el: a 35,3 milliárd forintból 19,5 milliárd forint a Főgáz árbevételét növeli.

A summa felére ráadásul még versenytársakkal sem kellett megküzdenie, és úgy tűnik, az árversenyben sem számít élharcosnak - írja a VS.hu.

A szereplők

A Főgáz után a második helyezett német E.On-nak az idei üzletkötésekből eddig nem egész 6 milliárd forint jutott, viszont a közbeszerzési piacon korábban kevésbé aktív MET Magyarország már a harmadik helyen áll, 4,4 milliárd forint megbízással. Ez az a cég, amely 2011-2012-től Nyugat-Európából hozott be gázt az állami MVM megbízásából. Ez az energiaforrás ugyan olcsóbb volt, mint az orosz, ám a MET még így is szép hasznot tudott elkönyvelni rajta, amit a tulajdonosok, köztük a Mol és az Orbán Viktorral is jó ismeretségben lévő Garancsi István ki is vettek osztalékként.

Az olasz kézben lévő Tigáz – az E.On-hoz hasonlóan – egyre inkább szorul ki a piacról, miközben van egy-két feltörekvő versenytárs. A családi vállalkozásként indult gáz- és áramkereskedő, a JAS éves árbevétele már 20-25 milliárd forint. A CYEB ugyancsak egy hazai cég, tavaly még a 10 milliárd forintot sem érte el az árbevétele.

A Nordest Energy – mint a CYEB is – 2010-ben alakult, tavaly óta pedig már tulajdonos benne Perenyei Tamás ügyvéd, aki az első Orbán-kormányban a honvédelmi tárca közigazgatási államtitkára volt. A Nordestnek eddig még csak évi 1-2 milliárd forint forgalma volt, ám ezt most duplázhatja, miután a Főgáz, a MET, az E.On és a JAS elől elcsípett egy 2 milliárd forintot közelítő megbízást. Jászberényt és további 22 önkormányzatot a Nordest Energy lát el gázzal, ráadásul kétéves szerződés keretében, egészen 2017 júliusáig.

A Magyar Telekom néhány évvel ezelőtt még a lakossági piacon is nagy reményekkel indult a gázkereskedelemben, miután a telefonos ügyfelei révén igen szép adatbázisa volt. Az állam terjeszkedési szándékai és a rezsicsökkentés hatására azonban az egyik első cég volt, amely kivonult a lakossági gázszolgáltatási piacról. A közbeszerzési piacról viszont még nem mondott le. A 106 gázbeszerzési pályázatból 27-en indult, bár csak hetet vitt el.

UPDATE!

A Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságától időközben a következő információkat kaptuk az eset kapcsán:

„A társaság (…) a lakossági szolgáltatásra jogosult ügyfelek körében a földgáz-szolgáltatások megszüntetése mellett döntött 2015. július 31-ével. (…)
A Telekom földgáz-szolgáltatását (…) 2015. július 31. napjáig biztosítja, és a szerződés megszűnését követően végszámlát küld ügyfeleinek. 
A vállalat kiemelten fontosnak tartja, hogy az átmenet folyamata zökkenőmentes legyen. Ennek érdekében a társaság ügyfelei kényelmét, valamint földgázellátásuk folyamatosságát biztosító eljárást alakított ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal és az energiapiac érintett szereplőivel egyeztetve. 
2015. augusztus 1-jétől az (…) országosan működő FŐGÁZ Zrt. egyetemes szolgáltató kész arra, hogy minden érintett lakossági ügyfél földgázellátását biztosítsa.”

Állami pénzek egyik zsebből a másikba

A Főgáz úgy tud győzedelmeskedni a közbeszerzéseken, hogy esetenként még versenytársa sincs, ráadásul gyakrabban fordul elő, hogy győztes ajánlattevőként a pályázat becsült értékénél drágábban jut a megbízáshoz. A Főgáz egyedüli ajánlattevőként nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 8,2 milliárd forintos tenderét (ez döntően a kórházak gázfogyasztását fedezi központi beszerzéssel), valamint három kisebb pályázatot is.

Akár logikusnak is tűnhet, hogy az állam a saját cégével lássa el gázzal a saját intézményeit, ha ezzel egyúttal a legolcsóbb megoldást találja meg. A versenyt azonban elvileg arra találták ki, hogy rákényszerítse az ajánlattevőket a minél alacsonyabb ajánlatra, hiszen azzal van esély a győzelemre.

Feltűnő ugyanakkor, hogy a Főgáz esetében gyakran drágábban kötik meg a végső szerződést, mint amennyire a megrendelő becsülte az üzlet árát. Az is megfigyelhető, hogy ha a hagyományos piaci szereplők győznek, nem pedig a Főgáz, akkor gyakrabban lesz alacsonyabb a végső ár, mint amennyire a tender kiírója számított.

A nyilvános adatokból az derül ki, hogy a Főgáznak 8 esetben sikerült a becsültnél is drágábban értékesítenie a gázt, miközben csak 7 esetben lett olcsóbb a nyertes ajánlata. Ehhez képest az E.On csak négy alkalommal tudott magasabb árral győzedelmeskedni, 18 esetben a verseny valóban lenyomta az árakat. A Tigáznál is 4:7 az arány az árleszorítás javára, míg a Telekom, a JAS, a Nordest és a CYEB csak a becsültnél alacsonyabb árral tudta elvinni az üzletet.

A MET-nél egyetlen esetben sem látszik, hogy a becsültnél lejjebb tornászta volna az árakat, igaz, nem minden esetben hozzák nyilvánosságra az ajánlatkérő előzetes kalkulációját. A MET – mint a Főgáz – négy pályázaton nyert konkurencia nélkül, az E.On kétszer, a Tigáz egyszer, a többiek viszont minden esetben versenytársakat is kaptak.

Iszapbirkózás a Főgáz és a MET között

Bár az adatok alapján nem kell félteni a Főgázt, hogy ne tudna érvényesülni a közbeszerzések piacán, a MET azért jó néhány zsíros falatot elhappolt előle. A két legnagyobb tender együttesen 3 milliárd forint bevételt jelentett: a SOTE és más egyetemek közös, valamint Gyula város pályázatán a MET győzött, ahogyan a GySEV, valamint Eger, Kisbér és az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság megbízását is a magáncég zsebelte be, nem pedig az ugyancsak pályázó Főgáz.

A Főgáz ajánlata viszont lenyomta a MET-ét három jelentős megbízás esetében is, ami együttesen több mint 7 milliárd forint bevételt hoz a Főgáznak. Ez történt a Budapesti Városigazgatóság Holding, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tenderén, igaz, ez utóbbinál a Főgáz mellett az E.On is labdába rúghatott. Hat másik alkalommal viszont önállóan győzte le a Főgáz a MET ajánlatát.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a Főgáz a korábbi években is jól szerepelt a közbeszerzéseken – a gázszolgáltató cég a német befektető mellett akkor még csak a főváros révén volt kisebbségi köztulajdonban. Érezhető ugyanakkor, hogy az állami szereplő újabb és újabb területekre teszi be a lábát. A szociális és gyermekvédelmi intézményeket bő kétmilliárd forintért tavaly még a francia GDF Suez látta el gázzal, a Magyar Posta és az Országos Mentőszolgálat együttesen több mint egymilliárdos üzlete pedig 2014-ben még az E.On-é volt.

Úgy tűnik, a MET sem bízza a véletlenre a sikert. Bár azt mondja, a közbeszerzési piac nem áll üzleti tevékenységének a középpontjában, azért az elmúlt hónapokban átvette a kivonuló GDF Suez közbeszerzési kereskedelmi csapatát, január 1-jén pedig piacra lép a Magyar Telekommal közösen alapított cége, az E2 Hungary, amelyet az üzleti energiafogyasztók kiszolgálására indítanak.

UPDATE!

A Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságától időközben a következő információkat kaptuk az eset kapcsán:

„A Magyar Telekom és a MET (…) megállapodást írt alá egy (…) vegyesvállalat (joint venture) alapításáról, amely elsősorban üzleti ügyfelek számára kínál majd földgáz- és villamosenergia-szolgáltatást. (…) A joint venture elsődleges célja a Magyar Telekom és a MET üzleti ügyfeleknek nyújtott energiaszolgáltatásának fejlesztése és optimalizálása az energiapiaci versenykörnyezetben.”

"A MET a piaci versenyben igyekszik minden törvényes lehetőséget megragadni, például aukciókon kedvező áron gázt beszerezni. A közbeszerzési tendereken ajánlott kedvező árnak ugyanakkor tartalmaznia kell az árrést, illetve minden költségelemet, amely a vállalatot terheli" – mondta a kérdésre a MET kiemelt ügyfélmenedzsere, Kissné Lipovics Emília. Ráadásul a közbeszerzési piac még növekszik is, mert a november 1-jétől életbe lépett közbeszerzési törvény 25 millióról 18 millió forintra vitte le azt az értékhatárt, amikor már tendert kell kiírni, ha meghívásos pályázatot írnak ki.

Szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ha az ígéreteknek megfelelően a kormány valóban megkezdi a nem lakossági fogyasztóknak szánt rezsicsökkentést, akkor szűkülhetnek az árrések, ami kevésbé nyereségessé teheti a versenypiaci megbízásokat, köztük a közbeszerzéseken elnyert üzleteket.

vs.hu