Schmidt Máriát lassan teljesen elveszítjük a Dózsa-Pruck-ügy miatt
Hosszú irodalma van már az 1956-os emlékév egyik ikonikus bénázásának: az egyik óriásplakáton Dózsa László nevét írták egy fotó alá, amelyen egy sapkás gyerek látszik fegyverrel a vállán. Később jelentkezett egy férfi, hogy képen az ő 2000-ben elhunyt unokatetvére Pruck Pál szerepel. - írja az index.hu.
Forrás: index.hu
Ennek soha nem lesz vége!
A képről egyébként maga Pruck Pál is nyilatkozott egy Népszabadság-interjúban, illetve egy videós-interjúban, és a képet megjelentető LIFE magazin fotósa is Pruck Pál nevét írta a kép alá '56-ban.
A felvetésre, hogy itt valami el lett rontva, Schmidt Mária profi történészként reagált: páros lábbal szállt bele Pruck Pál családjába, '56-os történészekbe, és nagyjából mindenkibe, aki meg merte említeni, hogy a képen, akár hogy is nézzük, nem Dózsa László van, függetlenül attól, hogy ki, mit gondol Dózsa vagy Pruck '56-os, vagy az azt követő időszakban betöltött szerepéről.
Schmidt végül azt mondta, hogy ha a képpel kapcsolatos vizsgálat bebizonyítja, hogy nem Dózsa van a képen, bocsánatot fog kérni a Pruck-családtól. Az 1956-os Intézet – Oral History Archívum Osztályának jelentése végül azt mondta ki,
egyértelműen kijelenthető, hogy a tavalyi 1956-os emlékév egyik plakátján nem Dózsa László, hanem Pruck Pál szerepel:
a két gyermek egykorú fotóinak részletes összehasonlítása egyértelművé teszi, hogy a képen Pruck Pál szerepel.
Meglepetés: Schmidt Mária nem kért bocsánatot, ráadásul szintén mesteri, történészi választ adott:
1956-os Intézet anyaga egyetlen új szempontot, adatot vagy tényt sem tárt fel.
Jelenthet-e mást ez a mondat így ebbe a formában, mint hogy ezek szerint Schmidt Máriáék is tudták, hogy azon a képen nem Dózsa László van, de ez őket a legkevésbé sem érdekelte? Ahogy Rainer M. János, az '56-os intézet vezetője mondta:
az eset a mai emlékezetpolitika csődjét és alapvető kudarcát jelzi. Menedzsmentje most, 2016-ban megalkotta egy hatvan év előtti, zavarba ejtően sokszínű forradalom egydimenziós képét.
A nyilvánvaló ki nem mondását, sőt, megtagadását az ország szinte már majdnem el is felejtette, de Schmidt Máriát ez zavarhatta: a 444.hu szúrta ki a Pestisrácokon Schmidtel készült interjút, ahol újra elővették a témát. Schmidt a következőt mondta:
A másik nagy hiteltelenítő kísérlet, a Dózsa-Pruck vita is pikáns véget ért.
Miután Eörsi László neomarxista áltörténész leporolta a Kádár-rezsim egyik aljas propagandainterjúját az ominózus »bűnbánó forradalmár« Pruck Pállal, elindult egy »vizsgálat« Eörsi munkahelyén, az 1956-os Intézetben, hogy ki is van az ominózus fotón.
Láss csodát, megállapították, hogy nem Dózsa László szabadságharcos- színművész volt az óriásposzteren!
Semmiféle vizsgálatot nem folytattak.
Összecsaptak egy botrányos pamfletet, tele mondatszerkesztési és helyesírási hibákkal.
