A törvény május elsejével hatályba lépett, ami által hamarosan eltűnnek a városok forgalmas részeit ellepő plakáterdők, és csak az erre a célra kialakított keretekben lesznek ezentúl ilyen reklámfelületek.

Az intézkedés ellen már a törvénytervezet tavaly őszi kiszivárgása, majd a törvény elfogadásakor is felzúdultak azok, akiknek sérti az üzleti érdekeit, most pedig, a hatályba lépésre reagálva, a Simicska-sajtó lendült támadásba a Simicska-reklámérdekeltségek védelmében.

Április utolsó hétköznapján megjelent a Magyar Közlönyben a tavaly december 13-án elfogadott óriásplakát-törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet. Ez azt jelenti, hogy májustól hatályba lépett a reklámzajt csökkenteni hivatott szabályozás.

A törvény első tervezete szakmai berkekből már tavaly októberben kiszivárgott, tiltakozást kiváltva az érintettek körében. A kiszivárgás után, 2016 novemberében még köztéri tagozata (OOH tagozat) is alakult a Magyar Reklámszövetségben, hogy fellépjen a kormány törvénytervezete ellen.

Amellett, hogy a törvény értelmében megszűnhet az az állapot, hogy bármerre néz az ember, óriásplakátok lepik el a városok forgalmasabb utcáit és tereit, természetesen sokan sértve érzik az érdekeiket.

Az ellenzéki sajtó értelemszerűen Simicska Lajos érdekeltségeinek, a Mahirnak és a Publimontnak a várható veszteségét domborítja ki, beillesztve az egész történetet az oligarcha és a kormány közti feszültségbe.

Az igazság ezzel szemben az, hogy az összes érintett cég forgalma vissza fog szorulni, köztük a Magyarországon legnagyobb reklám-összfelület felett rendelkező, francia JCDecaux is.

Forrás: pestisracok.hu

SIMICSKA SAJTÓJA VÉDI SIMICSKA REKLÁMCÉGÉT

Simicska napilapjában mindettől függetlenül megindult a támadás, a Magyar Nemzetben szerdán megszólalt a balliberális kormányváltó teadélutánokon való részvétel mellett, legutóbb Demszky Gábor jogi képviselőjeként tündöklő Magyar György.

Az ügyvédnek az egykori főpolgármester mellett szerencsére van ideje ellátni a Simicska által tulajdonolt Mahir Cityposter Kft. jogi képviseletét is.

Magyar nyilatkozata szerint a településkép védelméről szóló törvény valójában a reklámozás korlátozásáról szól, ezért jogszerűtlen, súlyosan diszkriminatív, továbbá európai egyezményt, különösen a tulajdonhoz és a vállalkozás szabadságához fűződő jogokat sérti.

Többek között azt is kifogásolta Magyar György, hogy ezután nem lehet akárhová plakátokat kiragasztgatni, csak az erre a célra kialakított szekrényekben lehet elhelyezni azokat, például a buszmegállókban.

Azt is elárulta ugyanakkor az ügyvéd, hogy számított a hatályba helyező kormányrendeletre, ezért már egy hónapja elindították Brüsszelben, az Európai Bizottságnál az úgynevezett notifikációs eljárást,

érdemi kifogást emelve a jogszabály hatályba léptetése ellen. Emellett más nemzetközi fórumokon, valamint az Alkotmánybíróságon is próbálnak küzdeni a hatályba lépett törvény ellen.

Magyar György két kormánybuktató performansz között Demszky Gábor vagy épp Simicska Lajos jogi képviselőjeként ténykedik. (fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu)

A MINISZTÉRIUM SZERINT NEM SÉRTENEK EU-S IRÁNYELVEKET

Megkerestük az Igazságügyi Minisztériumot azzal a kérdéssel, hogy valóban Simicska Lajos ellen szabták-e a településkép védelméről szóló törvényt, ahogy az a milliárdos vállalkozó napilapjában és több más ellenzéki sajtótermékben is megjelent.

Afelől is érdeklődtünk, hogy igaz-e Magyar György állítása, és valóban európai egyezményeket sért-e a törvény. A minisztérium válasza szerint

a törvényi szabályozás célja, hogy a közterületeken és közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámok a település jellegzetes, értékes, hagyományőrző építészeti arculatát és szerkezetét aránytalanul ne sértsék.

Hozzátették, hogy a múlt pénteken megjelent kormányrendelet ezen törvényi szabályozás végrehajtási szabályait tartalmazza.

Az európai elvekkel és egyezményekkel való állítólagos összeegyeztethetetlenségre úgy reagált az IM, hogy nemcsak idehaza, a Magyar Reklámszövetséggel, hanem az Európai Unió többi 27 tagállamával is egyeztetettek a szabályozás kapcsán.

A minisztérium válasza szerint a kormányrendelet előzetes notifikációs eljáráson is járt az Európai Bizottságnál,

a vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént,

melyre az uniós előírások szerinti várakozási időszaka 2017. április 3-án járt le, és tartalma ellen az unió sem emelt kifogást.

pestisracok.hu