Gyurcsány és társai, kitalálták az álprojekteket, mint pl. a húszmilliárdos kormányzati központ volt.

Orbán ezeket a kézműves szisztémákat nagyüzemi szintre emelte

Brüsszelben és Washingtonban észrevették, hogy a Fidesznek sok pénz kell a NER belső (és talán külső) működtetéséhez (zsákmányosztás), de sok kenőpénz kell európai és amerikai bürokraták, médiaszemélyek, politikusok és sportvezetők megkenéséhez is. A horvát kormányfő csak egy epizód lehetett.

Kérdés: hogyan tegyünk szert elegendő kenőpénzre?     

• Költségvetésből: saját alapítványok pénzelése.
• EU-támogatások: pénzek visszacsurgatása.
• Multinacionális cégek hatósági sarcolása:
• adó, fogyasztóvédelem, versenybíróság, rendvédelem, stb.
• Feketegazdaság: dohány, szerencsejáték, szesz, szórakoztatóipar.

A pénzszerzésnek volt egy őskori szakasza a ’90-es években, amikor a pártkasszákat kellett feltölteni. Később

Orbán ezeket a kézműves szisztémákat nagyüzemi szintre emelte, amelyben megtalálható a bennfentes tőzsdei kereskedés, jogszabályi tereléssel szervezett pénzgyűjtés és a rendszerbe állított hatósági korrupció.

A „Nokiás” dobozok 10–20 milliós tételeit felváltották a 2–3 milliárdos alapítványi kasszáktól az MNB 260 milliárdos alapítványáig terjedő kormányzati lenyúlások.

Ezekből a pénzekből valamennyi elcsorog politikusi villákra, személyes kiadásokra, de a nagyja központi akaratból hatalmi célzatú felhasználásra kerül.

Az USA kitiltási listája hosszú lehet és tetszőleges, de inkább politikusokkal és állami tisztviselőkkel operálnak.

A ML vezére nem valószínű, hogy áldozat lesz.

A tőzsdecég eleget tesz a transzparencia követelményének, ha nem így lenne, azt a piaci felügyelet vagy a média leleplezné. Ezen kívül egy tőzsdei céggel óvatosan kell bánni kormányzati tényezőknek, mivel eléggé kiszámíthatatlan, hogy kik károsodnak egy intervenció következményeitől.

Hernádi cégelnök esetleges érintettségét, ha erről bizonyítékkal rendelkeznének, különben sem tennék placcra, hanem meghagynák bizonyos tárgyalási helyzetekre.

Az amerikaiak Orbánt a politikája korrekciójára akarják rászorítani és az egyik ilyen terület kétségtelenül az energiapolitika, de nem a MOL áll a kérdés fókuszában. Hernádi ügye jogi szempontból különben is annyira összekuszált, hogy jobb nem piszkálni.

Sokkal hálásabb az adóhatóságot, esetleg majd az ügyészséget pellengérre állítani.

Persze csak módjával, mert destabilizálni nem akarnak. Továbbra is úgy látom, hogy minden ütőlap a követségi ügyvivő kezében van, játszik a fiúkkal, mint macska az egérrel.

Egy példát vegyünk a pénzkereső játékokról. Augusztusban a forint 315 fölé gyengült, jöttek a politikus beszólások, hogy tovább fog gyengülni, sajnos.

Ezek hülyék, gondoltam, nem hogy hűtenék, inkább tüzelik a piacot. Akkor megszólalt a századvéges Heim Péter, aki azért mégis csak szaktekintély, és ő is további gyengülésről beszélt. Gyorsan vásárolt egyik ismerősöm egy befektetési alapból, amely a forintra érzékeny.

Ezután a trend megfordult, a forint erősödni kezdett, és az én befektetésem is szépen hozott két héten belül.

Ezzel azt is akarom mondani, hogy időnként a piaci játszmákhoz gyártják a híreket.

Például a netadós tüntetés után a miniszterelnök csak pénteken vonta vissza az indítványt. A kormány és a pénzpiaci média körül vannak emberek, akik már régóta csinálják ezeket a játékokat.

A politikai és a piaci eszközök ilyen koncentrációja mellett viszonylag kis kockázattal lehet játszadozni.

Egészen addig, amíg nem jönnek a nagyfiúk. Most úgy tűnik, hogy megjöttek, mert ők is lenyúlnak a könnyű pénzért.

Clinton persze szólt előre.

A rendszer ellenzéke csak a pénzcsapok elzárásával lehet sikeres! Minden csalást és lopást számon kell kérni a miniszterelnöktől, aki egyébként hivatalból is felelős a közpénzek elköltéséért.

Az Együtt Pártnak abban igaza lehet, hogy Orbán Viktor a leggazdagabb magyar, mivel egy olyan, a közpénz jellegétől megfosztott és privát jellegűvé vált pénztömeg (feketekassza) felett és fölött rendelkezik, amely nagyobb, mint Csányi Sándor magánvagyona.

„A reakció veresége óta pártunk lényegében monopolisztikus helyzetbe jutott. Aki törtető és karrierista, az igyekszik pártunkba bejutni, mert ez az uralkodó párt, és természetesen igyekszik pártunkba bejutni az ellenség is. Az ellenség az osztályharcot, amelyet nyílt politikai ütközetben elvesz tett, most megkísérli a párton belül is folytatni, mert ez biztosítja számára a legjobb fedezetet.”

Ez mondta Rákosi Mátyás 1950. február 10-én. Éberség, önkritika és tanulás nélkül, a diktatúra bukásra van ítélve.

Nézzük a nem lehetséges, meseszerű, de nem valószínűsíthető, napfényes oldalát a kormány mutyiknak!

Elképzelhető, hogy a narancstábor vezetője csak az ellenség megtévesztése miatt engedi lopkodni a közvagyont. Csupán álcázza a politikáját, amikor maga és a családja is kiveszi a részét a méretes lenyúlásokból.

A magas állások, a zsíros fizetések, a hatalmas pályázati támogatások, a trafikok és a földek osztogatása csak arra szolgál, hogy lelepleződjön a párt soraiba befurakodott ellenség. A parlamenti ellenzék persze nem látja vaksi szemével, hogy az egész csak az imperialisták lépre csalásáról szól, akiknek nem szeretne a magyar ember a helyében lenni.

A végén majd kiderül, hogy az egész stadion program, a kisvasút, a mangalicák és az urizáló celeb feleségek a szebb jövőt képviselik.

Előhírnökei egy olyan kornak, amikor az adófizető polgárok majd teljesen önként válnak meg a javaiktól, hogy teljes népi egységben virágozhasson a mindenkinek helyet adó narancsliget.

A politika kockázatos tőkebefektetés.

Aki támogat egy hatalomra készülő csoportosulást, az tisztában van vele, hogy a szokásosnál több kockázatot vállal, de ezt a „piac” a szokásosnál nagyobb hozammal jutalmazza.

A Fidesz most már a kilencedik éve kormányoz, és ahogy fogy az ideje, az új befektetők egyre nagyobb hozamot kérnek. Miközben a régiek közül mind többen akarják a várt hasznot realizálni.

Az időben haladva minden hatalom egyre közelebb kerül a bukáshoz, a lejtős szakaszon minden támogató keresi a kiszállás lehetőségét.

Feltehetően ez húzódik meg Orbán Viktor és Simicska Lajos között kirobbant konfliktus mögött is.

Nagyon sok „Lajos” van a Fidesz mögött, akik szeretnék élvezni a megszerzett vagyont. (Ha valamiért, akkor a mostani „nemzeti” tőkések a viszonylag sima landolásért és elvonulásért irigylik a korábbi szoclib tőkéseket.)

Orbán Viktor sok pénzzel mozgatja a környezetét, ugyanakkor az emberei már csak azon gondolkodnak, hogy kik viszik majd el a balhét.

Bűnbakokra pedig nagy szükség lesz, mert a fülkeforradalom túlment a polgári normákon: a közjó gyarapítása helyett a magánjavak gyarapítását emelte normává.

Ez elemi vétség.

A kormánypártok züllöttsége egyre nagyobb. A népek majd azokra szavaznak, ha eljön az ideje, akikről elhiszik, hogy Orbánéktól elveszik a pénzt és dutyiba zárják őket.

Bármi meglepő, ezek az emberek jöhetnek a Fideszen belülről is. De szükségük lesz ellenzékiekre, akiktől felmentést nyerhetnek a bűnbak szerepe alól.