Fáradt szürke arcok, olcsó kabátok. Sokan alig várják, hogy kilépjenek a kapun, gyorsan cigarettára gyújtanak: míg odaérnek a gyári buszhoz, elszívnak egy szálat. Péntek délután két óra van, a délelőtti műszak éppen véget ért az ózdi ABB üzemben, amely a napokban jelentette be, hogy a piaci kereslet csökkenése miatt az itteni termelési részlegét máshová telepíti 2020 év végével.

Több, mint ezer ember állása szűnik meg, ráadásul egy olyan régióban, amely nem bővelkedik munkalehetőségekben. Ez több száz család számára igazi sorscsapás.

Fogalmam sincs, mi lesz velünk, a gyárban nem mondanak semmit, dolgozunk, amíg lehet, mi mást tehetnénk?

- mondja Antónia, aki hét éve dolgozik az üzemben, három műszakban.

A fizetésére nem panaszkodik, azt mondja, ózdi viszonylatban tisztességes pénzt keres, el tudja belőle tartani a családját. A munkát is bírja, a mágneses összeszerelő részlegnél dolgozik, elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártanak.

Pár évem van a nyugdíjig, majdnem húsz éve itt dolgozom. Korábban a kohászatnál volt a munkahelyem, az is megszűnt, másodszor kerülök utcára

 – panaszolja egy idősebb férfi. A legtöbben azonban meg sem állnak, csak az arcukon látszik a feszültség. 

Nemcsak az ABB alkalmazottai, hanem rajtuk kívül még több száz másik család megélhetését is veszélyezteti az üzem bezárása, az országban ugyanis jó néhány alvállalkozó beszállítója a cégnek. Az egyik ilyen vállalat vezetője, Eke István, aki tavaly ősszel a Fidesz színeiben Ózdon polgármesterjelöltként indult az ellenzéki összefogás által támogatott jobbikos jelölttel, a végül nyertes Janiczak Dáviddal szemben.

A Népszava megkeresésére azt mondta, hogy a cégcsoporttal fennálló aktív gazdasági kapcsolatai miatt nem kíván az ABB-vel kapcsoltban nyilatkozni. Azt azonban megjegyezte: műszaki menedzserként és cégvezetőként kiterjedt gazdasági kapcsolatrendszere van, tervezett gazdaságfejlesztési programja révén pedig, ha elkerülni nem is, tompítani tudta volna azt a sokkot, amit most Ózdnak át kell élnie a gyárbezárás miatt.

Kereste a lap Ózd polgármesterét, de nem tudták elérni. Janiczak Dávid a közösségi oldalán azt írta: jelen helyzet szerint a város más foglalkoztatói nem tudják a felszabaduló munkaerőt felvenni, az ingázás pedig csak átmeneti megoldást jelent. Szavai szerint a helyzetet Ózdon, helyben kell megoldani egy, vagy több nagy foglalkoztató betelepítésével: erre akár az ABB év végéig megüresedő gyára alkalmas is lehet, azt ugyanis értékesíteni szeretnék. 

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy hatpontos programcsomag kidolgozását jelentette be péntek délután Ózdon: ez tartalmazza egyebek között azt, hogy az év végéig megpróbálnak olyan magyar vagy külföldi befektetőt keresni, aki átvenné a gyárat a dolgozókkal együtt, így ugyanis folytatni tudnák a termelést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egy olyan támogatási rendszert dolgoznak ki, amelynek következtében kisebb csoportokban tudnak majd új munkát találni az alkalmazottak, akár úgy is, hogy a menedzsment segítségével új vállalkozást indítanak.

- A magyar állam kész arra, hogy olyan energetikai- és klímastratégiai termékek gyártását ösztönözze Ózdon, amelyek illenek az üzem eddigi tevékenységéhez: ilyen lehet például okos mérőeszközök gyártása. A térségben 310 üres villamosipari és mechanikai gép-összeszerelő álláshely van – ezek egy része Miskolc környékén –, így aki vállalja az ingázást, ezeken el tud helyezkedni - hangzott el. A miniszter azt ígérte, hogy képzésekkel és egy programiroda felállításával is segítik majd a helyieket.

Újságírói kérdésre válaszolva Palkovics László közölte: a kormány annyi pénzügyi támogatást nyújt ehhez, amennyire szükség van, és felidézte, hogy korábban közel 11 milliárd forintért vásároltak 20 százalékos részesedést az Ózdi Acélművekben azért, hogy 500 itteni munkahelyet megmentsenek.

nepszava.hu