A STRATFOR vezetője megmagyarázza, miért. George Friedman magyar származású politikatudós, a texasi székhelyű Strategic Forecasting (Stratfor) alapító főigazgatója egy minap megjelent cikkében azt fejtegeti, hogy miközben az Európai Unió gyengül, Oroszország egyre erősödik.

„Európa két, egymással összefüggő krízishelyzettel kénytelen szembenézni". Ez a véleménye a magyar származású amerikai elemzőnek, aki a világ legbefolyásosabb geopolitikai szakembereinek egyike – és aki nem mellesleg az „Árnyék-CIA" becenévre hallgatóSTRATFOR vezetője (ezt az elnevezést arról a képességéről kapta, hogy képes előrelátni a különböző fenyegetéseket).

Nos, milyen válságra gondolt Friedman? Az első az Európai Unió válsága. „Az intézményt arra találták ki, hogy európaiakat képezzen"– véli Friedman, ám ez a projekt lassan csődöt mond, mivel ama ígéretét, hogy jólétet hoz a tagországai számára, az EU-nak nem sikerült teljesítenie. „Európa számára a kihívást az jelenti, hogy jóléte a valóságban leginkább ciklikus és regionális."

Romániát nincs ki megvédje...
F otó: stirileprotv

A másik krízis „Európa stratégiai szerkezetéből" adódik:Oroszország és a Nyugat között egy határövezet húzódik, amelynek ellenőrzése fölött vita folyik, és amely a maga rendjén további két réteg között oszlik meg: az egyik Ukrajna és Fehéroroszország, a másik Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország Románia és Bulgária.

Normális körülmények között ennek a zónának egyfajta lökhárítóként kellett volna működnie az Európai Unió és Oroszország között, ám az Unió bővülése potenciális konfliktushelyzetet generált itt. „Enélkül az ütköző-zóna nélkül az egyesült Európa fenyegetést jelenthet Oroszország számára, főleg azért, mert az Egyesült Államok homályos szövetséget ápol az európaiakkal".

Ezek a válsághelyzetetek 2008 után hangsúlyosabbá váltak. Az Európai Uniót „Németország gazdasági szükségletei" kezdték meghatározni, ez a gazdasági világválság kirobbanásáig tolerálható helyzet volt, ám utána valós problémaként jelent meg. Egyfelől a mediterrán övezet országai eladósodtak; másfelől az EU keleti országainak – Romániát beleértve – még a gazdaságinál is nagyobb fenyegetéssel kell szembenézniük, éspedig Oroszország hatalmának növekedésével.

„Kelet tisztában van azzal, hogy Európának soha nem volt közös külpolitikája és közös védelmi rendszere, és hogy az EU nem tudja megvédeni Oroszországtól. Ugyanakkor azt is tudja, hogy a NATO is csak akkor képes megvédeni, ha amerikaiak bekapcsolódnak ebbe a folyamatba."

Illusztráció: resboiu.ro

Ugyanakkor Oroszországnak is megvannak a saját problémái, állítja Friedman: gazdasága továbbra is nagymértékben az kőolaj- és földgáz exportra támaszkodik, katonai erőforrásai pedig korlátozottak, ezt mi sem példázza jobban, mint hogy az oroszok nem tudták sikerrel lerohanniuk Ukrajnát. „Az oroszokat megmentette a félsziget töredezettsége. A kelet-európaiak döntő akciókat akartak látni Európa részéről. Egy ilyen sem volt. A szankciók fájdalmasak voltak, ám nem változtattak Oroszország stratégiáján".

A németeknek nem érdekük...
F otó: onbloggers.com

Következtetés: Ha Európa határzónájának van védelmezője, akkor ez nem az Európai Unió, hanem csakis az Egyesült Államok lehet. A németeknek nem érdekük Oroszországgal vitázni Ukrajna miatt. A franciák több irányban megosztottak, a dél-európaiaknak semmilyen érdekük nem fűződik nem EU-s témákban részt venni, kivéve a muzulmán bevándorlás kérdését. Ezzel párhuzamosan, az Unió belső feszültségeinek erősödése, illetve Németország pozíciójának újragondolása mellett a Kreml ereje csak egyre növekszik. „A félsziget töredezettsége növekedni fog, ezzel egyidejűleg növekszik Oroszország relatív hatalma, ami a térségbe vonzza az Amerikai Egyesült Államokat" – zárja Friedman.

kolozsvaros.ro (Címlap: Forrás: Shutterstock)