Az a Budapest Főváros Önkormányzata rendelte meg, amelyik végigasszisztálta az egész ámokfutást az ötlettől a megvalósításig.

Évek óta próbálják felhívni a döntéshozók figyelmét a különböző szakmai szervezetek (Magyar Tájépítészek Szövetsége, Építész Kamara) és a zöldek (Greenpeace, Levegő Munkacsoport és a ligetvédők), hogy

a Városliget beépítése valószínűleg az évszázad legrosszabb ötlete.

Ennek ellenére, mint azt megszokhattuk, az Orbán-kormány hajthatatlan: mindenáron pénzt akarnak kicsikarni az ingyen építési telekként kezelt 200 éves közparkból. Közben

• bicskanyitogató marketing-kampányban próbálják a budapestieknek beadni, hogy mennyire jó lesz;
• a ligetvédőket jól megveretik a valtonos kopaszokkal; 
• és a NER-lovagok is feltűnően jól járnak az egésszel. 

Mint az látható, sajnos az államigazgatás alacsonyabb szintjei még valamennyire működnek és a Fidesznek még nem sikerült olyan mélyre lejutnia, hogy mindenre rátegye a kezét: a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. rendelte meg a tanulmányt, amelynek 2012 óta a Budapest Főváros Önkormányzata a 100%-ban a tulajdonosa. A tanulmányt a Vibrocomp Kft készítette el, amelyet még 1992-ben alapítottak környezetvédelmi szakemberek.

A 90 oldalas írásban (innen letölthető) – csodák csodája –

pontosan azok a kritikai észrevételek szerepelnek a Városliget beépítésével kapcsolatban, amit korábban az összes szakmai/ zöld szervezet elmondott a nyilvánosság előtt.

Finom kritika arról, hogy az épületek egyáltalán nem illenek a parkba:  

A Városliget jelenlegi térszerkezetére sajátos szövet jellemző, melyben a zöldfelületbe belekomponálva, a zöldbe beleolvadva jelennek meg a különböző építmények. Az új építmények térben való elhelyezkedése alapján a jelenlegi térszerkezetre jellemző sajátos szövet módosul, mivel az új építmények különálló szigetekként jelennek meg. (66. o.)

Finom kritika arról, hogy a parkot szétveri, ha beépítik: 

A zöldfelületi rendszerre, élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatások elsősorban a tervezett új épületek területfoglalásából; várhatóan a biológiai aktivitásérték csökkenésből; a térszerkezetre, településképre gyakorolt változásból; valamint a jelenleg is intenzíven hasznosított közpark további terheléséből (látogatók számának növekedése) adódnak. (65. o.)

 Finom kritika arról, hogy az épületek nem illenek a parkba 2.: 

A megengedett építménymagasságok miatt a zöldfelületek (ill. részben a környező utcák, lakóterületek) benapozottságának csökkenése várható, ami a zöldfelületek használatának, növényzetének átalakulásával is együtt járhat.(67. o.)

A Ligetvédők egy Facebook-posztban le is vonták a következtetést: ha az építkezések a jelenlegi formájukban valósulnak meg,

a Városliget – Európa egyik legrégebbi közparkja – egyszerűen megszűnik létezni

és csak az új épületek (múzeumok, vendéglátóhelyek, rendezvényhelyszínek stb.) közti zöldfelületekről beszélhetünk.

Az egész történet azért szokatlan, mert annak idején

Papcsák Ferenc és Tarlós István kezüket-lábukat törve igyekeztek a Városligetet építési területté nyilvánítani,

hogy Orbán Viktor a Várba költözhessen és a múzeumok pedig a Városligetbe. 

Papcsák, Zugló előző polgármesterként nyújtotta be a parlamentnek a Liget-törvényt, amely alapján a Városliget kikerült a zuglói építési szabályzat alól (ebben a favágást és a zöldterületek fejlesztését szabályozták). Ráadásul korábban éppen Papcsák javaslatára fogadta el az önkormányzat azt az építési szabályzatot, ami alapján semmit sem lehetne építeni a Ligetben, nemhogy 70 ezer négyzetméteres épületeket. Fővárosi szinten pedig Tarlós István főpolgármester beterjesztette a Budapest 2030 stratégiát, amit egyhangúlag szavazott meg a Fővárosi Közgyűlés. E koncepcióval totálisan ellentétes a Liget projekt; a turisztikai célpontok városon belüli szétszórásáról és a rozsdaövezetek fejlesztéséről beszél, a Városligetben pedig a parkfunkció erősítését szorgalmazza.

Alig pár nappal Tarlós stratégiájának elfogadása után adta be Papcsák azt a javaslatát, amely Tarlós, illetve a saját korábbi elképzeléseivel is szembemenve, azt írta elő, hogy a Városligetben kell a múzeumoknak megépülni, nem pedig a városban számtalan helyen megtalálható rozsdaövezetekben.

A főváros által berendelt környezeti tanulmány persze önmagában csak annyit ér, hogy kiderült nyilvánvaló: a zöldeknek volt igaza a Városliget beépítése kapcsán. Amúgy az építkezések folytatódnak a Ligetben.

b1.blog.hu