Hétfőn, életének 89. évében elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora, számos könyv, tanulmány szerzője – adta hírül a Népszava.
95 éves korában, december 31-én, délelőtt 9 óra 34 perckor meghalt Joseph Aloisius Ratzinger német teológus-pap, aki XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a katolikus egyház feje volt. Az elmúlt kilenc évben, amióta idős kora miatti fogyatkozó erejével indokolva bejelentette a pápai hivatalról a lemondását, hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis kiérdemesült pápa) lett.<p>„Fájdalommal tudatjuk, hogy XVI. Benedek emeritus pápa ma 9 óra 34 perckor elhunyt a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorban. Az emeritus pápa holtteste 2023. január 2-án, hétfő reggeltől a Szent Péter-bazilikában lesz, ahol a hívek búcsút vehetnek tőle” – közölte a szentszéki sajtóközpont szombat délelőtt.</p>
<h3>Bajorországi kezdetek</h3>
<p>XVI. Benedek pápa 1927. április 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Marktl falujában Joseph Aloisius Ratzinger néven. Gyermekkorát az osztrák határtól nem messze fekvő Traunsteinben töltötte, majd 1941-ben kényszerűségből belépett a Hitlerjugendbe (ez minden 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt), a gyűléseken való részvételt azonban megtagadta.</p>
<p>1943-ban, 16 évesen besorozták, és Magyarországra küldték, azonban dezertált, 1945-ben pedig hadifogságba esett. Amikor elengedték, bátyjával együtt lépett be a katolikus szemináriumba, majd 1946 és 1951 között filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen.</p>
<p>1951. június 29-én szentelték pappá, majd több helyen tanított professzori kinevezését követően. Regensburgban egyetemi tanszéket is alapított, amelyet a mai napig „Ratzinger-iskola” néven emlegetnek. Fiatal korában radikálisnak számított, az 1960-as évek diákmozgalmainak hatására azonban tradicionalistává vált.</p>
<p>KÉSŐBB IS NYÍLTAN ELÍTÉLTE AZ ABORTUSZT, AZ EUTANÁZIÁT ÉS A HOMOSZEXUÁLIS PÁRKAPCSOLATOK POLGÁRI ELISMERÉSÉT, EMELLETT II. JÁNOS PÁL PÁPÁVAL EGYETEMBEN ELKÖTELEZETT TÁMOGATÓJA VOLT A PAPI CÖLIBÁTUS INTÉZMÉNYÉNEK.</p>
<p>Pályája az 1970-es évek közepén kezdett meredeken fölfelé ívelni. 1977-ben, 50 évesen a München-Freisingi főegyházmegye érsekévé nevezték ki, majd még ugyanebben az évben bíborossá fogadta VI. Pál pápa. 1982-ben lemondott a münchen-freisingi érseki tisztségről.</p>
<p>1981-ben II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki, 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. II. János Pál közeli bizalmasa volt, ennek következtében 2002-ben a bíborosi kollégium dékánja, ezzel együtt pedig Ostia püspök-bíborosa is lett. Ő celebrálta a lengyel származású pápa temetési miséjét, majd ő vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását is.</p>
<h3><strong>XVI. Benedek pápa</strong></h3>
<p>2005. április 19-én választották pápává, első miséjén pedig leszögezte, hogy elődjei irányvonalát kívánja folytatni. Ratzinger két okból választotta a XVI. Benedek nevet. Az egyik, hogy Európa védőszentje Nursiai Szent Benedek, a másik pedig, hogy XV. Benedek, a béke pápájának nyomdokain kívánt járni. Első enciklikáját <em>Deus caritas est (Az Isten szeretet)</em> címmel 2006. január 25-én mutatták be a Vatikánban.</p>
<p>XVI. Benedek 500 év után volt az első német pápa, akit megválasztottak, összességében pedig a nyolcadik. Napi rutinját is német precizitással tervezte meg, a világsajtót pedig német, angol, olasz, francia és spanyol nyelven is olvasta.</p>
<p>2009. január 24-én feloldott a kiközösítés alól négy püspököt, köztük Richard Williamsont. Ezzel egyidejűleg <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szentatya-levele-vilag-puespoekeinek" id="hyperlink_9bed5e3ca68c207c5576cfefd6419c2e" rel="nofollow" target="_blank">kiderült</a>, hogy Williamson, a Testvériség brit születésű tagja néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette, hogy szerinte nem voltak gázkamrák, és azokkal ért egyet, akik azt állítják, hogy 200-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában. A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.</p>
<p>A botrányok nem kerülték el életútját. 2006. szeptember 12-i regensburgi beszédében II. Manuél bizánci császár tudós bizánci császárt idézve azt mondta, Mohamed próféta csak gonosz és embertelen dolgokat hozott a világnak. XVI. Benedek azóta többször bocsánatot kért ezért a muszlimoktól.</p>
<p>2008. július 19-én Ausztráliában bocsánatot kért azoktól, akiket gyerekkorukban szexuálisan zaklattak a papok, majd 2010. június 11-én a Vatikánban pontifikált misén bocsánatot kért a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. Az egyházfő kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen.</p>
<p>A München-Freisingi főegyházmegyében 1945 óta elkövetett visszaéléseket vizsgáló, 2022 januárjában nyilvánosságra hozott jelentés szerint érsekként négy esetben elmulasztotta, hogy bántalmazással vádolt papok ellen fellépjen. Ratzinger ebben az esetben azonban közleményben <u><a href="https://www.diepresse.com/6088159/benedikt-xvi-in-missbrauchsgutachten-s..." rel="nofollow" target="_blank">tagadta felelősségét</a></u>.</p>
<p>A problémakörrel kapcsolatban így fogalmazott 2019-ben: „a pornográfia megjelenése az 1960-as évektől megroppantotta a társadalmakat, erre pedig az egyház nem volt képes megfelelő választ találni, sőt maga is megroppant, a papi szemináriumokban melegklubok alakultak ki”.</p>
<h3><strong>Lemondás és visszavonulás</strong></h3>
<p>2013. február 11-én bejelentette lemondását, amit a Vatikán megerősített. A posztot február 28-ig kívánta betölteni, amelyről aznapi hatállyal le is mondott. XVI. Benedek egészségének hanyatlását nevezte meg a lemondás hivatalos indokaként. A botrányok mellett az is közrejátszhatott a lemondásban, hogy Benedek állítólag nemigen akart pápa lenni, és belefáradt a pápai hivatásba.</p>
XVI. BENEDEK PÁPA A CASTEL GANDOLFÓ-I PÁPAI NYÁRI REZIDENCIÁN TALÁLKOZOTT ELŐSZÖR UTÓDJÁVAL, FERENC PÁPÁVAL 2013. MÁRCIUS 23-ÁN.
<p>A volt és a jelenlegi pápa együtt ebédelt, és hosszan elbeszélgettek. Ez a találkozás ihlette Fernando Meirelles <em>A két pápa</em> című 2019-es filmjét, amelyben XVI. Benedeket Anthony Hopkins, Jorge Mario Bergoglio bíborost, a későbbi Ferenc pápát pedig Jonathan Pryce alakítja.</p>
<p>2014. február 22-én megjelent a Ferenc pápa által összehívott bíborosi konzisztóriumon, amelyen utódja 18 új bíborost kreált. 2014. április 27-én szintén részt vett a bíborosokkal a Szent Péter téren Ferenc pápa által vezetett kanonizációs szentmisén, ahol utódja a szentek sorába iktatta két elődjüket, XXIII. János és II. János Pál pápát.</p>
<p>2020. június 18-án lemondása óta először Olaszországon kívülre utazott. Hazájába, Németországba repült kis létszámú kísérettel, hogy Regensburgban súlyos beteg bátyját, a pap és egyházzenész Georg Ratzingert meglátogassa. Ez utolsó találkozásuknak is bizonyult, fivére július 1-én 96 éves korában halt meg. Ferenc pápa július 2-án együttérzéséről, lelki közelségéről és imáiról biztosította elődjét.<br>
<br>
Az idős pápa mindennapjairól a Vatikáni Rádió <u><a href="https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2022-04/xvi-benedek-95-eves-szul..." rel="nofollow" target="_blank">számolt be</a></u>, XVI. Benedek 95. születésnapja alkalmából.</p>
<blockquote>
<h5>A Mater Ecclesiae kolostor napi rutinja »nem változott azóta, hogy a pápa visszavonult. Mindig a nap legfontosabb részével kezdődik a kora reggel: a szentmisével és a breviárium imáival… Aztán a reggeli és a pihenés ideje következik. Ezután XVI. Benedek a levelezésnek és a délelőtti olvasmányoknak szenteli magát. Időnként jut idő a zenére is az ebédidőig« – számolt be a mindennapokról Gänswein érsek. Délután ismét egy rövid pihenő következik, és időnként a látogatók fogadása. Minden attól függ, hogyan érzi magát az emeritus pápa. Délután »egy kis séta a vatikáni kertekben a rózsafüzér elmondásával, amit ülve végzünk«. A nap vacsora után az olasz nyelvű híradóval és az esti imával zárul.</h5>
</blockquote>
<p>(<u><a href="A Mater Ecclesiae kolostor napi rutinja »nem változott azóta, hogy a pápa visszavonult. Mindig a nap legfontosabb részével kezdődik a kora reggel: a szentmisével és a breviárium imáival… Aztán a reggeli és a pihenés ideje következik. Ezután XVI. Benedek a levelezésnek és a délelőtti olvasmányoknak szenteli magát. Időnként jut idő a zenére is az ebédidőig« – számolt be a mindennapokról Gänswein érsek. Délután ismét egy rövid pihenő következik, és időnként a látogatók fogadása. Minden attól függ, hogyan érzi magát az emeritus pápa. Délután »egy kis séta a vatikáni kertekben a rózsafüzér elmondásával, amit ülve végzünk«. A nap vacsora után az olasz nyelvű híradóval és az esti imával zárul." target="_blank">Index</a></u>)</p>
<p> </p>
Életének 84. évében elhunyt Kovács Erzsébet (született: Dezső Erzsébet, Hódmezővásárhely, 1936. szeptember 13. – Bécs, 2020. február 20.), költő, művészetpártoló, az ausztriai magyar emigráció legendás alakja, a 80-as évek hazai ellenzéki mozgalmainak meghatározó támogatója.
