zöldgazdaság

Kevés a bátrabb klímapolitika: az új klímatörvénynek a pénzügyi rendszert is mozgósítania kell

2026.08.13 CIVILHETES
Egy új klímatörvény nemcsak arról dönt, mennyivel csökkentse Magyarország a kibocsátását, hanem arról is, honnan lesz pénz az ehhez szükséges beruházásokra. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint ehhez a költségvetési szabályoktól a bankokon és az állami pénzügyi intézményeken át egészen a vállalati beruházásokig a teljes finanszírozási rendszert össze kell hangolni a klímacélokkal. A civil klímatörvény-tervezet többek között kiszámíthatóbb állami klímaköltésekkel, éghajlatvédelmi alappal, vállalati átállási tervekkel és a pénzügyi szereplők szorosabb együttműködésével teremtene ehhez kereteket.

Nemzetközi kitekintés: továbbra is nagy az eltérés az európai országok között a flottaelektrifikáció terén

2026.06.15 CIVILHETES
A céges autóflották üzemeltetése nem csak gazdasági, de fenntarthatósági szempontból is stratégiai jelentőségű a vállalatok működésében. A cégek üzleti megfontolásból, és a szabályozási kritériumoknak való megfelelőség miatt egyaránt érdekeltek az új technológiák adaptálásában: a csereciklusok hozzájárulnak a folyamatos megújuláshoz, a környezetvédelmi nyomás miatt pedig egyre fontosabb szempont, hogy miként tudják csökkenteni működésük környezeti terhelését, beleértve a mobilitási kibocsátásokat is. Az Ayvens – Magyarország egyik vezető flottakezelője és mobilitási szolgáltatója – legfrissebb nemzetközi kutatásai alapján jól látható, hogy a céges autózás az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül és ez a transzformáció a következő években is meghatározó szerepet játszik majd az iparágban. Az elektrifikáció Európai viszonylatban továbbra is megosztott, ám az országok nagyobb részében az átállás felgyorsult, csökkent a dízelautók aránya, miközben az elektromos járművek teljes tulajdonlási-költsége (TCO) egyre több szegmensben válik versenyképessé.

A vécétől a termőföldig: egy új magyar kutatás szerint nem a technológia, hanem a bizalom dönti el az emberi eredetű tápanyagok jövőjét

2026.06.11 CIVILHETES
Egy nemrég megjelent magyar kutatás azt vizsgálta, elfogadnák-e az emberek, hogy emberi eredetű tápanyagok kerüljenek vissza a mezőgazdaságba. A publikáció szerzője, Varjú Viktor, az ELTE KRTK munkatársa három európai régió tapasztalatai alapján mutatja be, hogy a klímaváltozás, a vízhiány, a talajromlás és a műtrágyafüggőség miatt miként kerül előtérbe a kérdés: mit tekintünk hulladéknak és mit erőforrásnak. Az eredmények szerint az ilyen megoldások elfogadása nem pusztán technológiai kihívást jelent – legalább ennyire múlik a helyi bizalmon, az átlátható ellenőrzésen és azon, hogy a fenntarthatóbb termékek ne csak a tehetősebb fogyasztók számára legyenek elérhetők.