A Chilében található Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) teleszkópjának archív megfigyeléseiből csillagászok egy SPT0418-47 kódnévvel ellátott galaxist detektáltak, ami 1,4 milliárd évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.

Mivel a galaxis a Földünktől 12,4 milliárd fényév távolságra helyezkedik el, ez azt jelenti, hogy azokat a fényeket láthatjuk róla visszaverődni, amelyek még az univerzum nagyon fiatal állapotában keletkeztek.

Miközben az SPT0418-47 tökéletes gyűrűnek látszik a fényképeken, az eredeti formája más lehet, ugyanis a felvételeket a gravitációs lencsehatások következtében eltorzítja egy másik, a Tejútrendszer és a vizsgált objektum között lévő galaxis.

A kutatók még egy számítógépes modellt is megprogramoztak az SPT0418-47-röl, amelyeken úgy tűnik, mintha különféle gázmozgások történnének a galaxis közelében. A kutatás eredményeit a Nature tudományos lapban tették közzé, valamint a YouTube-ra is feltöltötték a nem mindennapi felfedezésükről alkotott videót.

"Az eredményeink áttörést jelentenek a galaxisok kialakulásával kapcsolatban, hiszen bebizonyítottuk, hogy a spirális galaxisok és a Tejútrendszer már 12 milliárd évvel ezelőtt is létezhetett." – magyarázta Francesca Rizzo, a Max Planck Intézet asztrofizikusa.

Az SPT0418-47-nél tapasztalt jelenségek alapján azt feltételezik, hogy még csak galaktikus evolúciója elején járhat.

"Amit találtunk, az egészen különös, egyben ellentmondásos – annak ellenére, hogy a csillagok óriási sebességgel formálódnak, ezáltal hatalmas energiák szabadulhatnak fel, az SPT0418-47 az egyik legszervezettebb galaxis, amit valaha azonosítottunk a korai univerzumban." – mondta Simona Vegetti, a tanulmány egyik szerzője. (liner.hu)