Minden eddiginél aggasztóbb prognózist tartalmaz friss jelentésében az IPCC (az ENSZ klímaváltozás-ügyi kormányközi testülete) a földi éghajlat alakulásáról. A munkacsoportjaival szinte a világ teljes tudományos elitjét lefedő szervezet úgy látja: a felmelegedés még annál is hamarabb éri el a visszafordíthatatlanság határát – vagyis az emberiség túlélését közvetlenül fenyegető szintet –, mint ahogyan azt a három évvel ezelőtti klímacsúcs idején gondolták.

A dél-koreai Incshonban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a globális átlaghőmérséklet emelését mindenáron az 1,5 fokos küszöb alatt kell tartanunk, különben a változások kikerülnek az emberi társadalom kontrollja alól. Ez jelentős változás a 2015-ös Párizsi Egyezményhez képest, ahol még 2 Celsius fokos határ szerepelt, a, 1,5 fok pedig csak óhajként volt benne. Az új küszöbérték két ok miatt is riasztó: egyrészt három év alatt is sokat romlott a helyzet, másrészt a szóban forgó 1,5 fokból 1 Celsius foknyi fölmelegedés már megvalósult.

Az IPCC – vagyis végső soron a klímakutatás különféle részterületein releváns teljesítményt nyújtó tudósok grémiuma – most azt állítja, hogy 0,5 Celsius fok, és legfeljebb 10 esztendő választja el a Földet a katasztrófától: egyetlen évtized alatt kellene megoldani mindazt, amire az első, 1992-es riói klímacsúcs óta eltelt bő negyedszázad kevésnek bizonyult. (A jelenlegi tendenciák alapján az 1,5 fokos fölmelegedés eléréséhez 20 év kellene, de egyrészt a tempó felgyorsulhat – illetve az elmúlt évtizedek adatai alapján komoly esély van rá, hogy gyorsul –, másrészt néhány, küszöbön álló fejlemény, például a sarki jégsapkák vagy a gleccserek leolvadása már sokkal hamarabb is irreverzibilissé teheti a folyamatot.)

Amennyiben csupán a Párizsban kitűzött célnak megfelelő 2 Celsius fokos határt sikerül tartani, az tömeges, és a korábban véltnél jóval kiterjedtebb tragédiákkal járna: többek között tömeges halálozásokkal járó hőhullámokra, elhúzódó gazdasági krízisekre, a fajok kihalásának felgyorsulására, az élelmiszertermelés összeomlására kellene fölkészülni, hosszú aszályok és özönvízszerű esőzések váltakozására kellene felkészülni.

Ugyanakkor ahhoz, hogy az 1,5 fokos határ alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedésének mértéke, a termelés és a fogyasztás radikális átalakítására van szükség. A minimálisan szükséges feltételek közé tartozna például a gépkocsik üvegházgáz-kibocsátásának 45 százalékos csökkentése, amiről az autógyártók hallani sem akarnak.

A Párizsban a világ országai által vállalt kötelezettségek betartása esetén legalább 3,5 fokkal emelkedne az átlaghőmérséklet, ráadásul a szóban forgó vállalások teljesítése nehezen halad, az USA pedig ki is hátrált az egyezményből. Az EU-n belül Magyarország számít az egyik legkevésbé klímabarát gazdaságnak: a kormánynak nincs elfogadott klímastratégiája, a francia fővárosban semmilyen újabb kibocsátáscsökkentést nem ígértünk – sőt, a magyar CO2-termelés az elmúlt években növekedett -, az energiahatékonysági és zöldenergia-vállalásaink pedig a legalacsonyabbak közé tartoznak Európában.

Szerző: Hargitai Miklós / nepszava.hu