Azóta azonban mennyi minden történt!

• Előbb egy robbantásos merénylet Manchesterben,
• majd gázolásos-késeléses terrortámadás Londonban.

Theresa May nem engedett a terroristáknak, a kampány a manchesteri események utáni napokat leszámítva folyamatos maradt.

A választásokat is megtartják csütörtökön.

Pedig ma már teljesen más a helyzet, mint másfél hónappal ezelőtt.

Akkor racionális döntés volt az előre hozott megméretés kihirdetése.

A Konzervatív Párt megnyugtató előnnyel vezetett, földcsuszamlásszerű győzelemre számíthatott.

A kormányfő számára azért volt kulcsfontosságú a lépés, mert a tavaly júniusi brexitnépszavazást követően választás nélkül vette át a saját politikai szerencsejátékába belebukó David Cameron helyét.

A kőkemény bel- és külpolitikai döntéseket nem lehet úgy keresztülvinni, ha a kormányfői posztról egy párt dönt, ezért May igyekezett teljes körű legitimációt szerezni, így csitítva a kritikusokat.

Ám a hatalmas előny elkezdett olvadni – és erről leginkább Theresa May tehet. Május végén George Osborne korábbi tory pénzügyminiszter a BBC Radio négyes csatornáján megfogalmazta ennek egyik okát.

• Azt mondta, pártja stratégái eltaktikázták magukat, hiszen a toryknak a kampány során végig a brexitről kellett volna beszélniük.

Ehelyett bemutattak egy választási programot, amelynek társadalompolitikai intézkedései támadási lehetőséget teremtettek azoknak, akik előszeretettel állítják be a konzervatívokat az alsóbb néprétegekkel nem törődő, elitista arisztokratákként.

• Elbaltázott döntés volt azt is, hogy May igyekezett biztosra menni, és nem állt ki tévévitára ellenfeleivel.

Ez egyrészt azért problémás, mert konzervatív politikusként hányt fittyet a brit demokrácia régi hagyományára, másrészt azért is, mert a választók gyávaságként értékelhették.

Erre Jeremy Corbyn, a Munkáspárt miniszterelnök-jelöltje nemegyszer rá is mutatott.

Ha már Corbyn: az alapvetően igen népszerűtlen politikus minden lehetőséget megragadott, hogy csökkentse hátrányát.

Miután visszavonulásra késztette a torykat azzal, hogy közfelháborodást gerjesztett a konzervatív társadalompolitikai elképzelések körül, közben sikerrel „használta ki” a két terrortámadást is.

A vezérének népszerűtlensége ellenére a közvélemény-kutatásokban egyre feljebb kúszó Munkáspárt azt harsogta:

• May belügyminiszterként végrehajtott rendőrségi létszámleépítése miatt nem tudják elkapni a terroristákat. Corbyn lemondásra szólította fel Mayt.

Persze a választók is tudják, hogy a munkáspárti kormányzatok korábbi költekezései miatt volt szükség megszorításokra, így különösen vicces Corbynék támadása. Mayék mégsem ezzel vágtak vissza, hanem azzal, hogy nem is volt akkora leépítés, ahogy a Munkáspárt állítja.

Ugyanakkor a Theresa May által hétfőn meghirdetett terrorellenes akcióterv igazán szimpatikus lehet a szavazóknak.

A miniszterelnök azt mondta, Nagy-Britannia túl szolidáris volt a szélsőségesekkel, így fokozni fogják a küzdelmet.

Azzal is, hogy felszámolják az iszlamista ideológia terjesztésére is alkalmas online gyülekezőhelyeket.

Ezt egyesek a kormányzati megfigyelés potenciális kiterjesztéseként értékelték, de azzal mindenki egyetért, hogy a szélsőségesekkel szemben fel kell lépni, így a konkrét akcióterv szavazókat is hozhat a toryknak.

A konzervatívok a véghajrára igyekeznek mindent és mindenkit bevetni.

 A The Daily Telegraph előtúrta egy 2014-es parlamenti vita szövegét, amelyben Corbyn arról értekezett, hogy az Iszlám Állam harctérről visszatérő szimpatizánsai ellen nem kellene jogi eljárást folytatni csak azért, „mert kifejezik politikai nézeteiket”.

De előveszik és Corbynra „uszítják” Boris Johnson külügyminisztert is: a toryk „buldogja” eddig nem nagyon vett részt a kampányban.

A közvélemény-kutatások – amelyek a brexitnél sem voltak képesek megjósolni a végeredményt – nem nyújtanak biztos támpontot a végeredményt illetően. Egyes felmérések szerint nem lesz biztos többsége az alsóházban a Konzervatív Pártnak.

Más adatok arról árulkodnak, hogy Corbynék „feltámadása” nem elégséges mértékű.

Érdekességszámba mehet a kisebb pártok szereplése. A válságba süllyedt UKIP régóta nem látott mélyponton van, és az uniópárti hangulatot meglovagolni szándékozó Liberális Demokrata Párt sem hozta a maga által elvárt felemelkedést.

Várhatóan tory győzelemre ébredünk péntek reggel.

A kérdés inkább a mértéke.

Bárhogy lesz is, szomorú látni, hogy mindkét nagy párt elszigeteltebb, a globalizáció vívmányainak részben hátat fordító politikát hirdetett. Mivel ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök is hasonló utat követ, folytatódhat a felek különleges barátsága.

mno.hu