„Szeretnénk 180 fokkal megfordítani Csehország politikai irányultságát. A fordulatot erőszakmentesen akarjuk elérni” – jelentette ki Jiří Havel, a tüntetések egyik főszervezője a prágai nagygyűlés kezdetén.

Ladislav Vrábel, a tüntetések másik főszervezője kijelentette: a kormánynak le kellene mondania, és új választásokat kellene kiírni. „Az ország irányítását a nemzeti elkötelezettségű szakértőknek kellene átvenniük” – mondta Vrábel.

Prága központjában több tízezer ember vesz részt a tüntetésen – közölte a cseh rendőrség a Twitteren. A rendezők a tüntetők számáról egyelőre nem nyilatkoztak.

A mostani tüntetéssorozat a szeptember eleji prágai megmozdulás folytatása, amelyen a rendőrség szerint 70 ezren, a szervezők szerint több mint 100 ezren vettek részt. A tömeg feje felett cseh zászlók tucatjai lobogtak, és számos, kormányt bíráló transzparens volt látható.

A prágai tüntetésen felszólalt Christine Anderson, az Alternatíva Németországnak (AfD) európai parlamenti képviselője és Petr Bystron, a párt német szövetségi parlamenti képviselője is. Az AfD nevében mindketten támogatásukról biztosították a tüntetőket.

„Közösen küzdünk a globalisták ellen a családért, Istenért, a hazáért és a szabadságért” – jelentette ki Prágában a cseh származású Bystron. A két német politikus és több cseh felszólaló is azt mondta, hogy Donald Trump volt amerikai elnök politikájának híve.

A szerdai tüntetéssorozat volt a kilenc hónapja hivatalban lévő jobboldali koalíciós kormány elleni eddigi legnagyobb lakossági megmozdulás.

A „Csehország az első helyen! Erőszakmentes forradalom” jelszóval megtartott tüntetéseken a felszólalók szerint a mostani cseh kormány antiszociális, képtelen megbirkózni az energiaválsággal, a növekvő inflációval, hibás politikájával szegénységbe taszítja a lakosságot és katasztrófába sodorja az országot. Követelték, hogy a cseh gazdaság szabaduljon meg a külföldi függőségtől, az ország legyen semleges, s a kormány állapodjon meg közvetlenül Moszkvával az orosz gáz behozataláról.

A kormányellenes tüntetések főszervezői, a magukat politikailag függetlennek mondó magánszemélyek azt követelik továbbá, hogy Csehország lépjen ki a NATO-ból, az Európai Unióból, az ENSZ-ből, és hagyjon fel az ukrajnai menekülteknek nyújtott "mértéktele" segélyekkel.

A prágai Vencel téren zajló központi kormányellenes megmozdulást több mint egytucatnyi cseh nagyváros központjában nagyméretű kivetítőkön követhették figyelemmel az ottani tüntetők.

„A kormány gazdaságpolitikája teljesen elhibázott, s ha ehhez hozzáadjuk az Európai Unió hasonlóan hibás zöldpolitikáját és Ukrajna-politikáját, akkor az eredmény nem lehet más, csak katasztrófa és szegénység” – ismételte meg a mostani tüntetésen korábbi szavait Miroslav Ševčík, a prágai Közgazdasági Főiskola nemzetgazdasági karának dékánja.

A felszólalók – döntően baloldali, nemzeti irányultságú személyiségek, civilszervezetek és parlamenten kívüli pártok képviselői – a kormány mellett élesen bírálták az Európai Uniót is, elsősorban Brüsszel energiapolitikáját, s egyben elhibázottnak minősítették az orosz-ukrán konfliktushoz való hivatalos hozzáállását.

Míg Prágában tízezrek, más nagyvárosokban egy-két ezren, néhány százan vettek részt a megmozdulásokon. A kormányellenes tüntetéseket a közszolgálati hírtelevízió (CT24) gyakori élő bejelentkezésekkel, a CTK cseh hírügynökség és néhány hírportál pedig az interneten egyenesben közvetítették.

A parlamenti pártok közül a tüntetést egyedül a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom támogatta.

Több felszólaló bírálta, hogy a kormány fegyverekkel támogatja Ukrajnát, miközben elhanyagolja a cseh lakosság érdekeit.

Petr Fiala miniszterelnök szerint a szeptember eleji prágai tüntetést az oroszbarát, szélsőséges nézeteket valló erők hívták össze, amelyek Csehország érdekei ellen dolgoznak. „Mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani és tüntetni. Szerintem ezek az események nincsenek összhangban Csehország és lakossága érdekeivel” – szögezte le a miniszterelnök.

A mostani tüntetésekkel kapcsolatban egyelőre nem nyilatkoztak a kormánypárti politikusok. A közszolgálati televízióban megszólaló elemzők úgy vélték, hogy a kormánynak nem lenne szabad lebecsülnie a megmozdulásokat, mert azok a lakosság nehéz helyzetbe jutott részének a véleményét fejezik ki. (MTI)/ujszo.com