Miről szól pontosan a követelésük, miért sztrájkolnak ?

Követeléseink már túl nőttek a bér kérdésén. Az oktatási rendszer átfogó reformjáról, ha röviden össze akarom foglalni.  Felsorolhatnám a 9 pontot, azt gondolom, mindenki hallotta már elégszer. Mint elkötelezett pedagógus, féltjük a jövőt. Látjuk, hogy merre visznek az utóbbi időben a kormány intézkedései.

Azt látjuk, hogy a diák elveszik a lexikális tudásban, holott a logikus gondolkodásra, érvelésre, kreativitásra kellene oktatni. A NAT nem teszi lehetővé. Azt is látjuk, ami nekem a vesszőparipám, hogy egy középiskolás diák lassan többet ”dolgozik”, mint egy felnőtt. A pedagógus nem győzi az adminisztrációt, az oktatással összefüggő, cseppet sem mellékes feladatokat, azt, hogy egyszemélyben tanár, pszichológus, eseténként még a szülői feladatok is rámaradnak.

Persze, hazudnék, ha azt mondanám, a bér már szóba sem kerül. Láthatjuk a pedagógus korfát. Elöregedett. Miért jöjjenek a fiatal, elhivatott pályakezdők? Reményük sincs, hogy önálló életet tudjanak kezdeni! Családalapítás? Mire, Miből? Egy albérlet viszi a bér felét - és akkor nagyon jó a bérleti díj, másik felét pedig viszi a rezsi, a megélhetés. Félretenni nem tudnak.

És még valami: azt érzékeljük, a kormány számára a pedagógus másodlagos. Majd, ha Brüsszel, majd, ha… pár év múlva a diplomás átlagbér 80 %-t. Miért ér a mi 1-2-3 diplománk kevesebbet?

Értékkövetésről itt szó sincs.

Elkeseredettek a pedagógusok vagyunk, és nem akarnak meghallani minket.

Követeléseikről folytattak-e bármilyen egyeztetést a szolnoki kormánypárti országgyűlési képviselővel? Amennyiben igen, miről történt egyeztetés, és kaptak-e ígéretet az Önök által felvetett problémák megoldására?

Dr. Kállai Mária országgyűlési képviselőasszonnyal volt még decemberben egyeztetés, ahol a sztrájkjog megváltoztatását célzó törvényjavaslat beadását kértük, bár meghallgatta a kollégákat, de a kérést határozottan elutasította.

A közösségi médiában úgy érzékelhető, hogy egyre több szolnoki pedagógus vesz részt a helyi megmozdulásokban. Valóban gyarapszik a sztrájkolók létszáma az első akcióikhoz képest?

Változó. Van egy kitartó mag (nem is olyan kicsi) és hozzájuk csatlakoznak a többiek. Sok mindentől függ, az éppen kijövő új kormányrendelettől, intézkedésektől, a helyi történésekről, fáradtság, elkeseredettség fokától. Nem lehet előre megmondani éppen mennyien állnak bele a sztrájkba. Attól pedig nagyon messze vagyunk, hogy mint a nyugati országokban a szakszervezet hívó szavára leteszi a lantot és megy. Sajnos, még idáig nem jutottunk el, még nem vagyunk ebből a szempontból tudatos munkavállalók.

A január 23-án kezdődött sztrájkban mennyi szolnoki pedagógus és mennyi intézmény vett összesen részt a Pedagógusok Szakszervezete információi alapján?

A mai, ”évfordulós” eseményekkel együtt nagyjából 300 pedagógus sztrájkolt. Ebben benne van néhány megyei intézmény is, de jellemzően a szolnokiak vannak a legtöbben. Az elmúlt héten több olyan intézmény volt, ahol több napon keresztül sztrájkoltak. Ha csak a szolnoki iskolákat nézzük, akkor tudomásom szerint 8 iskola pedagógusai vállalták a sztrájkot legalább egy napon.

Különböző hírekben láthatjuk, hogy országszerte a diákok is szolidaritást vállalnak a tanáraikkal. Szolnokon mi a tapasztalat ezzel kapcsolatban? Az itteni tanulók hogyan viszonyulnak tanáraik követeléseikhez?

Szögezzük le, egy pedagógus sem biztatja a diákokat, nem szervezi meg őket semmilyen akcióra! Hogy állnak hozzá? Leginkább a középiskolások fogalmazzák meg a gondolataikat. Sokan egyetértenek, hiszen felismerték, a jövőjük forog kockán. Természetesen vannak, akik nem foglalkoznak vele, örülnek, vagy épp nem örülnek a ”szabad” órákért. És többen vannak, akik tenni is akarnak. Ott voltak az élőláncban a Tisza-parton, ezt ők önállóan szervezték, a Kossuth téren, a Tiszai hajósok terén.

Kinyilvánítják, ha nem tetszik valami, megszervezik magukat.  

Van-e tudomásuk a városban olyan pedagógusról, akit bármilyen retorzió ért a munkabeszüntetésben való részvétele miatt?

Nem, szerencsére, nem tudok ilyen esetről.

Amennyiben most sem tudnak érdemi változásokat elérni, van-e egy következő ”forgatókönyv”, amellyel igyekeznek nyomást gyakorolni a döntéshozókon? Elképzelhető-e, hogy ismét a szolnoki pedagógusok is ”utcára vonulnak”?

Természetesen nem hagyjuk abba! Nem hagyhatjuk abba, hiszen azzal lerombolnánk mindent.  Tudjuk, hogy a kormány arra vár, hátha kifullad a történet, éppen ezért nem lehet befejezni! Semmi nem oldódott meg, a rendszer problémái változatlanok, folytatni kell a harcot, még ha ilyen megnyirbált, ellehetetlenített módon is.

A Szolnoki Pedagógusok is folytatják. Azt, hogy milyen formában, még nem tudjuk, ha kell sztrájkkal, ha kell, újból utcára megyünk. A figyelmet fent kell tartani, nem szabad hagyni hogy elsikkadjon. Hogy meddig lehet ezt csinálni? Fogalmam sincs.

Egyszer talán megérjük, hogy komolyan vegyenek minket, rájöjjenek, oktatás nélkül nincs jövő, tanár (pedagógus, oktató) nélkül nincs oktatás.