Pedig egészséges fogak nélkül nehezen képzelhető el önmagában már az emésztés első fázisa, az étel alapos megrágása sem. A szép és egészséges fogsor persze esztétikai szempontból is kívánatos. A magyar emberek döntő többsége pontosan tudja, hogy a fogpótlás nagyon drága mulatság, ráadásul a műfogsorok egy részehosszú éveken keresztül okoz kényelmetlenséget. A fogak állapotának megőrzése nyilván a genetikai adottságainktól sem független, bár az öröklött rossz fogtulajdonságok is kiegyensúlyozhatók megfelelő szájápolással, esetleg orvosi kezeléssel. Miért nem igyekszik tehát mégsem a lakosság nagy része fogainak hosszú távú megőrzésére? Cikkünkben a probléma mögött húzódó elsődleges okokat vettük nagyító alá.

A magyarok szájhigéniai állapota nemzetközi kitekintésben

Az Egészségügyi Világszervezetközelmúltban napvilágot látott adatai szerint a magyar felnőtt lakosság közel harmada küzd közepes vagy súlyos fog- illetve fogágybetegséggel. Még elszomorítóbb ez az adat a nyugat-európai lakosság szájegészségi állapotával való összehasonlítás fényében. Magyarországon csaknem háromszor annyian küzdenek valamilyen fog- és ínyproblémával, mint például a skandináv országokban. A legelkeserítőbb az, hogy hazánkban a fiatal korosztály szájhigiéniája is rosszabb, a lepedék- és fogkőértékeik magasabbak és bár ebben a korosztályban a felnőttek esetében gyakori fogágybetegség még csak ritkán fordul elő, annál gyakoribb a fogínygyulladás, ínyvérzés és a fogkőképződés problémája.

Fogorvoshoz ne csak panasz esetén forduljunk!

A fogszuvasodás kialakulásért mindenekelőtta szájüreg nyálkahártyáján, valamint a fogászati lerakódásokban megbújó kóros baktériumok a felelősek. Nem megfelelő és rendszertelen szájápolásesetén a szájüregben keletkező savak a fogzománc ásványianyag-tartalmát egyszerűen kioldják. Hosszú távon ez a szerves anyagoknagymérvű kioldódásához és a fogzománcban üreg keletkezéséhez vezet. Mivel ez nem egy gyors folyamat és évekig is eltarthat, a nagy kérdés az:Miért csak ebben a fázisban kerül a rendelőbe a beteg? A Semmelweis Egyetem néhány éve készült felmérése szerint a magyar embereknek csupán alig 8 százaléka jár rendszeresen fogorvoshoz, míg a megkérdezettek 70 százaléka csak akkor, ha panasza van. A magyarok több mint 10 százaléka akkor sem megy fogorvoshoz, ha konkrétan fáj valamelyik foga.

Akár nagyobb baj is lehet!

A nemzetközi statisztikák szerint a szájüregi daganatok a hatodik leggyakrabban előforduló ráktípusok közé tartoznak. Hazánkban éves szinten több mint félezerilyen megbetegedést diagnosztizálnak. Ha időben fogorvoshoz kerülünk szájüregi problémánkkal, az ilyen megbetegedések is többségében gyógyíthatók lennének.A szájüregi daganatok tüneteit egy tükör segítségével már fel lehet fedezni. Természetesen – mint a legtöbb esetben – a túlzott dohányzás és az alkoholizmus mellett, a rossz fogak és az elhanyagolt száj higiéné is az elsődleges rizikófaktorok közé tartoznak.

Nem túl biztató jövőkép

A magyarok a szájhigiénia területén bizony jócskán elmaradnak a nyugat-európaiak mögött, és ennek nem szimplán gazdasági, illetve genetikai okai vannak. Nagyon jól rávilágítanak erre egyebek mellett a tinédzser korosztály körében tapasztalható szájhigéniai szokások hiányosságai. Az elsődleges okok között az egészségtudatos magatartás hiányát említhetjük, így világos, hogy a megoldást ezen a területen is döntően a szemléletváltásban kell keresnünk.