A vérben és a szövetnedvben mozognak, felismerik és elpusztítják a szervezetbe jutott idegen anyagokat, köztük például a baktériumokat és a vírusokat. Az idegen anyagok – összefoglaló nevükön antigének – ellen lejátszódó védekezési reakció az immunválasz. A fehérvérsejtek különböző típusai más-más szerepet játszanak az idegen anyagok elleni védekezésben.

Saját vagy idegen?

Minden ember sejtjeinek sejthártyáján azonosító jegyek vannak. Az őrjáratot tartó fehérvérsejtek hozzákapcsolódnak ezekhez a sejtfelszíni anyagokhoz, „letapogatják”, ellenőrzik a sejt felületét. Ha az azonosító jegyek szerkezetét megfelelőnek találják, akkor leválnak a sejtről, nem indítanak ellene immunválaszt. Rendellenesség esetén azonban működésbe hozzák a szervezet védekező rendszerét.

Az antigének azonosításában a T-nyiroksejtek és a falósejtek vesznek részt 

A specifikus immunválasz

A nyiroksejtek először azonosítják, felismerik a szervezetbe jutott idegen anyagot (antigént), majd olyan válaszreakciókat indítanak el, amely csak annak az antigénnek az elpusztítására, közömbösítésére alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a nyiroksejtekhez kötődő immunválasz specifikus, vagyis csak egyféle idegen anyag, antigén ellen irányul. Ugyanakkor sokkal hatékonyabb védelmet jelent az adott kórokozóval szemben. A nyiroksejtekhez kötődő, specifikus immunválasz lehet sejtes vagy ellenanyaghoz kötődő.

Az antigének felismerésében és az immunrendszer egyéb tagjainak aktiválásában az ún. segítő T-nyiroksejtek játsszák a vezető szerepet. A sejtes immunválasz kivitelezésében az ún. ölő T-nyiroksejtek, az antitestes immunválaszban pedig az ún. B-nyiroksejtek vesznek részt.

A sejtes immunválaszban részt vevő nyiroksejtek (ún. ölő T-nyiroksejtek) összekapcsolódnak az antigént hordozó sejttel, majd olyan anyagokat adnak le környezetükbe, amelyek kilyukasztják az antigént hordozó sejt sejthártyáját, és ezzel elpusztítják azt. A sejtes immunválasz nagyon fontos a vírusok elleni védekezésben. A vírussal fertőzött sejtek felszínére kikerülnek az antigénként viselkedő vírusrészecskék. Ezeket azonosítják a nyiroksejtek. A védekező rendszer a fertőzött sejtek elpusztításával megakadályozza a vírusok elszaporodását.

A sejtes immunválasz 

Az antitestes immunválasz A nyiroksejtek egy másik típusa, az ún. B-nyiroksejtek fehérjéket, úgynevezett ellenanyagokat (antitestek, immunglobulinok) termel. Minden különböző típusú antigén ellen más-más ellenanyag képződik, tehát az immunválasz specifikus. Az ellenanyagok a szövetnedvben összekapcsolódnak a megfelelő szerkezetű antigénnel, ezzel hatástalanítják azt. Az összekapcsolódott antigén-antitest részecskéket a falósejtek (a monocitákból kialakult makrofágok) kebelezik be, tüntetik el a szervezetből.

A specifikus immunválaszban (sejtes, antitestes) részt vett nyiroksejtek egy része hosszú életű memóriasejtté alakul. A memóriasejtek megőrzik annak az antigénnek az információját, amelynek hatástalanítására létrejöttek. Ezért az antigén ismételt bejutását követően az immunválasz sokkal gyorsabban lejátszódik, így a kórokozó nem szaporodhat el a szervezetben, a betegség nem alakul ki. A memóriasejtek kialakulását használják ki különböző betegségek megelőzésére azoknak a védőoltásoknak a beadásával, amelyek valamilyen kórokozó (baktérium, vírus) antigénjét tartalmazzák.

Forrás: Sulinet