Túlzásnak tűnnek Orbán pénteki számai a rezsicsökkentésről
Félrevezető számokkal érvelt péntek reggeli interjújában Orbán Viktor a szabályozott rezsiárak mellett - írja a hvg.hu
Bécsben az áram ára több mint duplája a budapestinek, a berliniek pedig háromszor annyit fizetnek, mint mi. Berlinben a gáz ára duplája a budapestinek, Bécsben pedig háromszorosa. Svédországban pedig a budapesti gázárnak a nyolcszorosát kell fizetni a lakosságnak – mondta péntek reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök a hatósági rezsiár mellett érvelve a piaci árral szemben, amit szerinte a "Gyurcsány Ferenc irányította" ellenzék szeretne.
Orbán összehasonlítása, bár valós számokon alapul, több szempontból is félrevezető. Ugyan valóban piaci áron számítják a bécsi, a berlini vagy a svédországi rezsiárakat, de az Eurostat adatai szerint az említett országokban az áram- és gázárra is jóval magasabb járulékok tevődnek a hazainál. Ezek nélkül vizsgálva például a nettó gázár mind Berlinben, mind Bécsben “csak” kétszerese a budapestinek, és a svédországi* is csak háromszorosa. Az áramár pedig a két közelebbi fővárosban kevesebb mint kétszerese, a svédországi pedig kevesebb mint másfélszerese.
Vásárlóerő-paritáson – azaz a nemzeti valuták vásárlóértékét is figyelembe véve – nézve viszont alig észrevehető a különbség. A német az osztrák és a magyar értékek szinte megegyeznek a nettó (adók nélkül számolt) gázár esetében, és a svéd is csak harmadával magasabb. A nettó áramár pedig a svédek és az osztrákok esetében is alacsonyabb, és a németeké is csak mintegy 10 százalékkal volt magasabb a magyarnál. Az Eurostat adatait persze könnyű úgy olvasni, hogy a saját igazunkat támasszuk alá.
Azt viszont Orbán Viktor elfelejtette hozzátenni, hogy a korábbi években a hazai hatósági ár jócskán meghaladta a piaci árat. Voltak olyan évek, amikor a magyar gázár emelkedett, miközben szinte minden európai államban csökkent.
Így, ha vásárlóerő-paritáson nézzük, egészen tavaly év végéig drágábban jutott egységnyi áramhoz a magyar fogyasztó, mint a svéd. A gáz pedig 2016 első félévében mind a németeknek, mind az osztrákoknak kevesebbe került, mint nekünk, és azóta sem terheli jelentősen nagyobb mértékben a bécsi és berlini pénztárcákat, mint a magyarokét.
A gázár ugyanis 2016-tól 2018-ig szinte végig alacsonyabb volt, mint a rezsiszabályozásban kikötött ár, aminek az eredménye az lett, hogy a kettő közötti különbség masszív nyereségként jelent meg a közműszolgáltatóknál. 2018-ban például az akkori állami földgázkereskedő MFGK Zrt. 3,5 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el, de az állam számára kedvező árkülönbség ekkor már közel 80 milliárd forint volt – ennyivel többet fizettek az emberek, mint ha hatósági ár helyett a piacra bízták volna a díjak alakulását. Ebből a 2018-as választás előtt 40 milliárd forintot gyorsan vissza is osztott a kormány a téli rezsicsökkentésre (3,2 millió ügyfél kapott visszamenőleg 12 ezer forintos jóváírást). Az állami cég 2018-as 3,5 milliárdos nyeresége egyébként az előző évekhez képest nem is volt jelentős, 2017-ben 25, 2016-ban 50 milliárdot tudtak félretenni.
Orbán Viktor arról is beszélt pénteken, hogy ha a piaci árat vezették volna be, akkor ma 380-400 ezer forinttal fizetne többet egy évben egy magyar háztartás a rezsiért. A hvg.hu megkérdezte a miniszterelnökség sajtóirodáját, hogy ezt az összeget hogyan számolták ki, ha megkapjuk a választ, frissítjük a cikket. Azt nem tudjuk, hogy beleszámolták-e például a holland gáztőzsdén az utóbbi időkben tapasztalható jelentős kiugrásokot – ami azért is félrevisz, mert a távhőszolgáltatók mindig májusban szerzik be az éves mennyiséget, az úgynevezett gázév pedig októbertől októberig tart –, de a szám akárhogy nézzük, kissé túlzónak tűnik.
A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Világgazdasági Intézet tavalyi számításai szerint a rezsicsökkentés közel 600 milliárd forintot hagyott a háztartásoknál 2013 és 2017 között. Ez alapján kiszámítható, hogy abban az ötéves időszakban az összesen körülbelül 4 millió hazai háztartásra egyenként 150 ezer forint megtakarítás jutott. Vagyis évente körülbelül 30 ezer forinttal emelkedett volna a rezsiköltség, ha piaci alapon számítjuk az árakat, ami bizony egy nagyságrenddel kisebb, mint amiről Orbán beszélt péntek reggel, és még nincs is teljes mértékben belekalkulálva az a különbség, amivel kedvezőbben alakult a piaci ár a hazai hatósági árnál a 2016 utáni években.
A rezsicsökkentéssel járó lakossági megtakarításokat egyébként évről évre magasabbra becsülték a különböző kormányzati számításokban: 2015-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal éves szinten családonként 100 ezer forinttal számolt, 2017-ben pedig az Mfor.hu-nak írta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy 2013 és 2017 között éves szinten 170 ezer forintot nyertek a háztartások. Erre jön Orbán mostani, 380-400 ezer forintos számítása. (hvg.hu)