Több mint ezermilliárd forintot költött tavaly a magyar kormány a nyugdíj emelésére, korrekciójára és az azzal kapcsolatos kiegészítő ellátmányok – 13. havi nyugdíj, nyugdíjprémium – biztosítására. A továbbra sem fékező inflációs kilátások miatt idén is több körös korrekcióra lehet szükség; de egyes plusz juttatásokról már szinte biztosan le kell mondaniuk a szépkorúaknak. - írja a Forbes

• Tavaly a nyugdíjtörvényben (Tny.) előírt januári kötelező emelés mellett a kormánynak többször hozzá kellett nyúlnia a nyugdíj mértékéhez: az 5 százalékos növekedés után júliusban 3,9 százalékkal, majd novemberben 4,5 százalékkal korrigálták az ellátmány mértékét.
• Idén a kötelező januári kör 15 százalékos emeléssel nyit, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs előrejelzéseinek legalsó határvonala.
• A Tny. szerint novemberben jöhet korrekció; hacsak ismét nem látja a kormány szükségesnek a rendkívüli emelést. Márpedig minden jel arra mutat, hogy a 15 százalék kevés lesz.
• Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj, erre – és a januári emelésre – nagyjából már többet költ a kasszából a kormány, mint a tavalyi intézkedésekre (emelések, korrekciók, nyugdíjprémium) összesen.
• A 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötött nyugdíjprémium szinte biztosan elmarad idén, hiszen a legpozitívabb előrejelzések szerint sem fog 2 százalék felé menni az éves magyar GDP.
• Ismét sokkal jobban jár az, aki idén megy nyugdíjba: márciusban érkezhetnek a nyugdíjmegállapításhoz szükséges új, úgynevezett valorizációs szorzók, amik várhatóan 17,5 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyinál.
• Van, ami nem változik: a nyugdíjkorhatár, a nők kedvezményes nyugdíjbavonulási feltételei, a nyugdíj melletti munkavégzés járulékmentessége, az öregségi nyugdíj és az árvaellátás minimum összege mind változatlan marad.

Plusz 15 százalék nyugdíj januártól – szinte biztos nem lesz elég

December közepén, Facebook-oldalán jelentette be Orbán Viktor a januári nyugdíjemelés mértékét: 15 százalékos növekményre számíthatnak az ellátmányban részesülők idén januártól. A kormányfő kiemelte, hogy a nyugdíjak értékének megőrzése „a nehéz időszakokon túlmutató cél, amit 2010 óta minden évben sikerült elérni.”

Csakhogy a 15 százalékos emelés a nyugdíjtörvényben előírt januári kör minimuma. A tavaly év végi, inflációs várakozásokhoz kötött korrekciót ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs prognózisának legalsó határához kötötték. Az MNB decemberi előrejelzése szerint idén 15 és 19,5 százalék között alakulhat a pénzromlás mértéke.

A tavalyelőtti, tavalyi évre szóló előrejelzések alapján a kormány 5 százalékot emelt, az év végére várható inflációs adat 14,6 százalék körül várható – szemben a nyugdíjak tavalyi, egész évre jutó 14 százalékos emelésével.

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke, Hegyesiné Orsós Éva a minimum szint helyett azt tartaná korrektnek, ha legalább egy 15 és 19,5 százalék közötti mértékkel emelték volna a nyugdíjakat.

Hogyha a tavalyihoz hasonlóan ismételten elszakadna a várt értékektől az inflációs mutató, a kiegészítő korrekcióra szintén a nyugdíjtörvény ad lehetőséget. Amennyiben a január-augusztusi tényadatok magasabbak lesznek, mint 15 százalék, novemberben érkezhet újra emelés.

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója szerint erre szinte biztosan szükség lesz. Sőt ismét évközi, rendkívüli emelésre kerülhet sor júniusban. Arról nem is beszélve, hogy a tavaly nobemberi élelmiszerinfláció 43,8 százalékos, az energia 65,9 százalékos, és a nyugdíjas fogyasztói kosarat vizsgáló nyugdíjas infláció 25,2 százalék volt. A decemberi adat pedig akár 28 százalék körül is tetőzhet.

Az utólagos korrekciókkal kapcsolatosan ráadásul az is hatalmas gond, hogy érkezésükig továbbra is a nyugdíjasok hitelezik a kormányt. Novemberig várnak a nyári, jövő januárig pedig az őszi pénzromlás kipótlására. Az emelési eljárás pedig továbbra sem veszi figyelembe az átlagbérek növekedését. Az ettől való elszakadás egyértelmű hatása a nyugdíjösszegek reálértékének, vásárlóerejének romlása.

Február 10-én érkezik a 13. havi nyugdíj

Tavaly nagyjából 370 milliárd forintot költött a 13. havi nyugdíjra a kormány. Idén ez az összeg a 15 százalékos emelésnek köszönhetően megközelítőleg 481 milliárdra ugorhat Farkas András kalkulációi szerint; 2024-ben pedig átlépi majd az 500 milliárdos küszöböt.

Ez a nagyjából 689 milliárd forintba kerülő januári emelés mellet már komoly terhet ró a nyugdíjkasszára, aminek egyik legnagyobb bevételi forrása, a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról esett mindössze 13 százalékra.

A plusz ellátmány idén is a februári kiutalással érkezik. A Magyar Államkincstártól (MÁK) érkező utalások egy napot vesznek igénybe. A postai teljesítés természetesen egy picivel többet, idén a folyósítások így alakulnak:

• Januári nyugdíj: 2023. január 12.
• Februári nyugdíj és 13. havi nyugdíj: 2023. február 10.
• Márciusi nyugdíj: 2023. március 10.
• Áprilisi nyugdíj: 2023. április 12.
• Májusi nyugdíj: 2023. május 12.
• Júniusi nyugdíj: 2023. június 12.
• Júliusi nyugdíj: 2023. július 12.
• Augusztusi nyugdíj: 2023. augusztus 11.
• Szeptemberi nyugdíj: 2023. szeptember 12.
• Októberi nyugdíj: 2023. október 12.
• Novemberi nyugdíj: 2023. november 10.
• Decemberi nyugdíj: 2023. december 1.

Kevés esélye van annak, hogy idén is legyen nyugdíjprémium

Megfelelő ütemű gazdasági növekekdés – ehhez köti a nyugdíjprémiumot a kormány. A Tny. szerint a prémium ugyanis csak akkor jár, ha a GDP-adatunk éves mértéke meghaladja a 3,5 százalékot. Erre azonban idén kevés esély ígérkezik.

• A Pénzügyminisztérium tavaly év végén megjelenő makrogazdasági előrejelzésében 1,5 százalékos GDP-növekedéssel,
• az MNB decemberi inflációs jelentésében 0,5-1,5 közötti értékkel,
• míg a GKI Gazdaságkutató Zrt. december eleji prognózisában -1,3 százalékos visszaeséssel számol.

Jól látható, hogy még a legpozitívabb szcenáriók alapján is rendkívül távol vagyunk a 3,5 százalékos „sikerkritériumhoz”. Így a nyugdíjprémium idén szinte biztosan elmarad.

2017 óta csak egyszer, 2020-ban (a koronavírus miatti gazdasági visszaesés miatt) nem került kifizetésre prémium.

A valorizációs szorzó nagy nyertesei: az idén nyugdíjba vonulók

Az új nyugdíjasok ellátmányának megállapítása idén is a valorizációs szorzóktól függ. A megállapítás során ezzel a szorzószámmal emelik a korábbi évek kereseti adatait a megelőző év kereseti szintjéhez. Mivel az átlagkereset többek között az infláció ralizásának köszönhetően jelentős módon növekedett tavaly, éppen ezért az idei évben nyugdíjba vonulók lehetnek a valorizációs gyakorlat majdhogynem eddigi legnagyobb nyertesei.

A pontos szorzószámot márciusban teszik közzé – az érintettek januártól márciusig pedig nyugdíjelőleget kapnak. A valorizációs szorzó akár a 17,5 százalékkal is növekedhet a NyugdíjGuru News kalkulációi szerint.

Nem módosul a korhatár, és nincs is napirenden

Az uniós források felszabadításának érdekében a kormány több fontosabb vállalást is ígért az Európai Unió felé. Így a nyugdíjreformot is belengették, mely végrehajtásánank határideje 2025. március 31.

Az Európai Bizottság anyaga szerint a kilenc komponensből álló helyreállítási terv egyik fontos eleme a nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának javítását célzó reformja. A reformterv szerint a kormány a nyugdíjkorhatárt is emelheti. A Pénzügyminisztérium szerint azonban ez jelenleg nincs napirenden. Sem a 65 éves korhatárt, sem a nők 40 év jogosító időhöz szabott kedvezményes nyugdíjbavonulási feltételét nem tervezik módosítani idén.

A korhatár mellett több nyugdíjrendszer-elem is változatlan marad:

• A nyugdíj melletti munkavállalók továbbra is mentesülnek a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól,
• A nyugdíjminimum változatlanul 28 500 forint marad,
• A 2014-ig szerzett korkedvezmények pedig 2023-ban is érvényesíthetőek lesznek.

(Forbes)