Az okokat pedig sokan sokféle helyen keresik. Most például az Eurostat adott közre friss adatokat, melyek arra tényre világítanak rá, hogy mennyire alacsonyak Magyarországon az egészségügyi kiadások a népesség méretéhez viszonyítva.

A magyar egészségügy hervasztó helyzetéről szinte hetente bukkannak napvilágra hírek, statisztikák. A Pénzcentrum csak az utóbbi két hétben beszámolt többek között arról, hogy mára már a magyarok 49 százaléka fizet hálapénzt. De a megkérdezettek ugyanekkora arányban találkoztak már valamilyen várólistával, amin az előrébb kerülés érdekében 52 százaléknyian fizettek is. Ezen felül írtak arról is, hogy a Magyar Államkincstár friss jelentése szerint az egészségügyi intézmények 22,9 milliárd forintnyi adósságot halmoztak fel az év első két hónapjában. 

Az évtizedek óta tapasztalható problémák okát sokan, sokfelé keresték már, a témába vágóan azonban nemrégiben napvilágot látott egy uniós kutatás, aminek eredményei jócskán jelzés értékűek. Az Eurostat által kiadott legfrissebb statisztikák azt mutatják meg, hogy az Európai Uniói tagállamaiban mekkora az egészségügyi kiadások mértéke a népesség méretéhez viszonyítva. Azaz mekkora az egészségügyi ráfordítás mértéke lakosonként.

Az Eurostat adataiból kiolvasható, hogy egy főre messze az európai miniállam, Luxemburg költ a legtöbbet egészségügyre (több mint 1,7 millió forint), de nem sokkal marad a csúcsadattól Svédország sem a maga 1 572 199 forintjával. Németország a maga majd 1,3 millió forintjával az összesített lista 6. helyét foglalja el, érdemes azonban megjegyezni, hogy a 2015-ös adatok alapján Európában Németország költi a legtöbb pénzt egészségügyre, egészen pontosan 338 milliárd eurót, ami a teljes német GDP 11,2 százalékát teszi ki.

A listát tovább böngészve látható, hogy Magyarországon az egészségügyre egy főre számítva 252 278 forint jut, ami több mint 1 millió forinttal kevesebb, mint például nyugati szomszédunknál, Ausztriában.

Magyarország ezzel az eredménnyel egyébként az összesített listán 22. a 27-ből, úgy hogy Máltának nincsenek elérhető adatai. Ez pedig azt jelenti, hogy a régiónkból pusztán Horvátországban és az abszolút utolsó Romániában rosszabb csak a helyzet. Míg például a szlovákoknál 60 ezerrel több jut az egészségügyre, mint nálunk. (sztarklikk.hu)