Csendben, 112 igen, 56 nem szavazattal kedden elfogadta a parlament a köznevelési törvény azon módosítását, amely 2018-tól például megszünteti annak a lehetőségét, hogy a tanulási nehézséggel (például diszkalkulia, diszlexia enyhébb formáival) küzdő gyerekek bizonyos tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályzás alól. Ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy - megfelelő számú szakember híján - ne csak gyógypedagógusok, hanem szakképesítés nélküli pedagógusok is foglalkozhassanak enyhén értelmi fogyatékos gyermekekkel.

Korábban a Civil Közoktatási Platform (CKP) és annak tagszervezete, a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleit képviselő Csak Együtt Van Esély Csoport igyekezett meggyőzni a döntéshozókat és a szakmai szereplőket az intézkedések károsságáról. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kezdeményezésére egyeztetés is történt a civilekkel, a módosítót ennek ellenére lényegében változtatás nélkül elfogadták. Az témában a Pedagógusok Sztrájkbizottsága is szeretett volna egyeztetni, ám a törvénymódosítást még azelőtt megszavazta az országgyűlés fideszes többsége, hogy erre sor kerülhetett volna.

A Pedagógusok Szakszervezete egyelőre nem kommentálta a lépést. Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott lapunknak, a felmentés megvonása "totális pedagógiai baklövés". Mint fogalmazott, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek nem azért vannak nehézségeik, mert nem akarnak tanulni. A törvénymódosítás indoklásában ellenben az olvasható, a kormány ettől a lépéstől reméli, hogy a diákok, a szülők és a pedagógusok motiváltabbak lesznek a nehézségek leküzdése érdekében. Mendrey úgy látja, az intézkedéssel politikai célok is megvalósulnak: így még több, gyengébben teljesítő diákot terelhetnek a szakképzésbe. Emellett elfogadhatatlannak tartja, hogy az enyhe értelmi fogyatékos gyerekekkel szakképesítés nélküli tanárok is foglalkozhassanak.

A CKP korábban felhívta a figyelmet, mindez több tízezer "gyermekáldozattal" jár majd. A módosítások derékba törik a gyerekek sikeres tanulói karrierjét, hiszen azokat is hátrányba hozzák, akik bár a legtöbb tárgyból kiválóan teljesítenek, valamelyik tantárgy esetében nem fejlődnek az elvártak szerint (például enyhe diszgráfiájuk miatt lassabban tanulnak meg folyamatosan írni). Ha nem kaphatnak felmentést, megbuktathatják őket, holott a fejlődési nehézségek türelemmel és megfelelő fejlesztéssel idővel leküzdhetőek lennének. A CKP szerint a komplex szakmai segítség biztosítása helyett - vélhetően forrásmegtakarítás miatt is - a kormány letagadja a gyermekek sokféle, az életükre döntő hatással bíró szükségleteit, és a saját felelősség mentesítését a jogszabályi környezet átrendezésével kívánja megoldani.

Rövidebb póráz az oktatási ombudsmannak

A törvénymódosításban az oktatási jogok biztosának működésére vonatkozó változásokat is eszközöltek. A köznevelési törvény kiegészült például azzal a bekezdéssel, hogy a biztos közvetlenül az oktatásért felelős miniszternek, tehát Balog Zoltánnak tartozik felelősséggel, illetve "nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan magatartás tanúsítása nem elvárható". Ha ilyen körülmény felmerül, azt köteles haladéktalanul jelezni a miniszternek.

Mint ismert, Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman korábban többször kritizálta a kormány oktatási intézkedéseit, a botrányos szakgimnáziumi érettségik ügyében is a diákok mellé állt.

Szerző: Juhász Dániel / nepszava.hu