CIVILHETES

CIVILHETES képe

Új szabályok alakítják át a zártkerteket: értékes zöldfelületeket emészt fel a lakóterület terjeszkedése

2026. október 15. csütörtök, 07:57
Éppen akkor válik könnyebbé számos zártkerti ingatlan művelés alóli kivonása, amikor az Otthon Start már külterületi lakóingatlanok megvásárlására is igénybe vehető. A városok peremén fekvő egykori szőlőhegyek és zártkertek azonban nem egyszerűen beépítésre váró területek: a lakhatás mellett teret adnak a gazdálkodásnak és a rekreációnak, jelentős növényzetük pedig a városi hőség mérséklésében is szerepet játszhat. Vasárus Gábor László és Lennert József, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének kutatói szerint ezért nem lehet minden zártkertet egyformán kezelni: mást kívánnak a már jórészt beépült területek, és mást azok, ahol a kertművelés és a zöldfelületi jelleg még megőrizhető.

Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad

2026. október 1. csütörtök, 08:04
Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, de az ehhez szükséges legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben keresendő. Kis András, Rácz Viktor, Szajkó Gabriella és Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak modellezése szerint már a jelenlegi európai karbonárakhoz hasonló ösztönzők is alapvetően megváltoztathatnák a hazai fakitermelési döntéseket. Ha egy jól kitalált karbonárazás miatt több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, az 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.

Az aszály valódi ára csak évekkel később látszik – sokszorosan alábecsülhettük a gazdasági károkat

2026. szeptember 25. péntek, 07:49
Az aszályok gazdasági hatása nem ér véget akkor, amikor újra esni kezd: a veszteségek még éveken át halmozódhatnak a beruházások, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés visszaesésén keresztül. Új kutatások szerint ezért a klímaváltozás miatt erősödő európai aszályok tényleges gazdasági költsége jóval nagyobb lehet annál, mint amit a közvetlen károk alapján eddig becsültünk. Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója szerint mindez a zöld átállás költségeit is más megvilágításba helyezi: a klímaváltozás mérséklésére fordított kiadásokat az elkerülhető gazdasági veszteségekkel együtt érdemes mérlegelni.

MÓRI DIGITÁLIS SZŐLŐEGÉSZSÉGÜGYI MINTAPROGRAM 2027

2026. szeptember 22. kedd, 10:54
Az aranyszínű sárgaság sajnos mindenütt megjelent, eltérő erővel és ütemmel borvidékenként. A védekezés során egyéni utak nincsenek, csak és kizárólag egy komplex rendszerben képzelhető el. A feladat nem az akarom, nem akarom kérdése, hanem a miként akarjuk és tudjuk megoldani, vagy lassítani, valamint kidolgozni, először a védekezés majd a rehabilitáció, vagy rekonstrukció rendszerét. A felvetésem lényege, hogy az alábbiakban ismertetett program javaslattal, vagy akár egy másikkal, keressük meg a minisztert és az illetékes szakhatóságok vezetőit és indítsuk el a mintaprojektet, egyetemek és kutatóintézetek bevonásával a Móri Borvidéken. Az anyag saját gondolataim és a mesterséges inteligencia adatrendszerére épülve készült. Ha van rá nyitottság vitassuk meg és lépjünk.

A szőlő szereti a meleget, de a magyar borvidékeknek már túl sok jut belőle

2026. szeptember 17. csütörtök, 11:08
A hazai borvidékeken 1971 óta 25–30 százalékkal nőtt a szőlő fejlődését meghatározó hőösszeg, ezért korábban pattannak ki a rügyek, hamarabb következik be a virágzás és az érés, a szüret pedig akár hetekkel előrébb tolódik. A melegedés azonban nemcsak gyorsabb fejlődést hoz: fokozza a nyári hő- és vízstresszt, növeli a tavaszi fagykár kockázatát, és a legtöbb hazai fehérborszőlő-fajta számára már nem biztosít ideális klímát. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza hazai megfigyelésekre és klímamodell-eredményekre, valamint Klár Máté alföldi borászok tapasztalatait bemutató videóriportjára támaszkodva mutatja be, hogyan alakíthatja át a klímaváltozás a magyar borvidékek fajtaszerkezetét és gazdálkodását.

Oldalak