A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, az angol nyelvű Nature-ben cikk jelent meg a magyar tudománypolitikáról, amiben aggodalmukat fejezték ki az Orbán-kormány intézkedéseivel kapcsolatban.

A cikk azt írja, hogy úti beszámolók szerint Magyarország a kontrasztok országa. Az Európai Unióban a politikusok növekvő aggodalommal szemlélik az országban zajló antidemokratikus folyamatokat, miközben a kutatók úgy látják, hogy virágoznak itthon a kutatások, és nemzetközi szinten is versenyképes laboratóriumok jöttek létre.

A Nature szerint a tudományos fejlődés annak köszönhető, hogy eddig a kutatók kezében volt az irányítás, ez azonban most megváltozik, mivel a kormány el akarja venni a tudomány függetlenségét.

Dicsérik a Magyar Tudományos Akadémiát, ami a rendszerváltást követő évtizedekben is képes volt megőrizni függetlenségét, és hogy kutatási ösztöndíjakkal hazacsábítottak kutatókat külföldről. Most viszont a kormány az MTA költségvetésének jelentős részét átcsoportosítja az új Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz.

Számos tudós jelezte a lapnak aggodalmát amiatt, hogy a minisztérium külön feltételekhez köti majd a pénzeket. Például hogy közvetlenebb módon kell gazdasági érdekeket szolgálnia a kutatásoknak, vagy hogy a történészeknek az ország múltját kell majd dicsőíteniük.

A cikkben megemlítik a tavaly áprilisban sürgősséggel elfogadott lex CEU-t is, ami veszélybe sodorta az 1991-ben Soros György által alapított egyetem budapesti működését. Az egyetem teljesítette ugyan a törvény által előírt feltételeket, eszerint New Yorkban is folytat oktatási tevékenységet, a kormány mégsem írta még alá az egyetem működését garantáló kormányközi megállapodást.

A cikket azzal zárják, hogy a kormánynak továbbra is a teljesítmény alapján kellene elosztania a forrásokat, fenntartani a kiváló alapkutatások hosszútávú finanszírozását. Hangsúlyozzák, hogy még van idő visszalépni a törvénymódosítástól, és a kormánynak így kellene tennie. (168ora.hu)