A Panama-öbölben legalább amióta léteznek feljegyzések, évente megfigyelhető egy szél által hajtott oceanográfiai jelenség, az úgynevezett feláramlás. 2025-ben azonban a szezonális feláramlás kudarcot vallott, és a következmények drasztikusak lehetnek. 

A PNAS folyóiratban kedden megjelent tanulmányban a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet vezette kutatócsoport azt állítja, hogy a gyengülő passzátszelek miatt idén – legalább négy évtized után először – megszűnt a feláramlás a Panama-öbölben. Ennek következtében az öböl vizein nem volt tapasztalható a szokásos alacsonyabb hőmérséklet, és a halászat is kevésbé volt produktív  .

Egy létfontosságú tengeri folyamat

A feláramlás során a hideg, tápanyagban gazdag víz az óceán mélyéről emelkedik fel, és kiszorítja a felszíni vizeket. Közép-Amerikában az északi passzátszelek általában december/január és április között okozzák ezeket a kulcsfontosságú feláramlási eseményeket a Panama-öbölben. Ez a jelenség hűvösen tartja Panama csendes-óceáni partvidékének vizeit nyáron, megvédi a korallzátonyokat a hőstressztől, és fenntartja a produktív halászatot.

„A Panama-öböl (GOP) szezonális feláramlási rendszere legalább 40 [éve] január-áprilisban folyamatosan hűvös, tápanyagban gazdag vizet szállított az északi passzátszeleknek köszönhetően. Itt dokumentáljuk ennek a normális esetben rendkívül kiszámítható jelenségnek a 2025-ös kudarcát” – írták a kutatók a tanulmányban.

A klorofill (ami a növényeket és algákat zölddé teszi) koncentrációja a Panama-öbölben (kék = alacsony, piros = magas) 2024 februárjában, ami a normál feláramlás során tapasztalható magas termelékenységet mutatja. © Aaron O'Dea

„Az adatok arra utalnak, hogy az ok a panamai széllökések gyakoriságának, időtartamának és erejének csökkenése volt, ami valószínűleg az intertrópusi konvergencia zóna (ITCZ) helyzetéhez kapcsolódik a 2024–2025-ös La Niña jelenség alatt, bár a mechanizmusok továbbra sem tisztázottak” – tették hozzá a kutatók. 

Alacsony klorofillkoncentráció (ami a növényeket és algákat zölddé teszi) a Panama-öbölben (kék = alacsony, piros = magas) 2025 februárjában, ami a feláramlás sikertelenségét jelzi. © Aaron O'Dea

Az ITCZ ​​egy felhősáv, amely az Egyenlítő közelében alakul ki világszerte az északi félteke északkeleti passzátszeleinek és a déli félteke délkeleti szeleinek konvergenciája miatt. A La Niña idején az Egyenlítői Csendes-óceán vize szokatlanul hideggé, míg az El Niño idején váratlanul meleggé válik.

Az éghajlatváltozás következményei

„[A sikertelen feláramlás] következményei valószínűleg jelentősek, beleértve a halászati ​​termelékenység csökkenését és a korallokra nehezedő fokozott hőterhelést, amelyek jellemzően profitálnak a feláramlás hűléséből” – magyarázták a kutatók. „Ez az esemény rávilágít arra, hogy az éghajlatváltozás hogyan veszélyeztetheti a szél által hajtott trópusi feláramlási rendszereket, amelyeket az ökológia és a part menti gazdaságok szempontjából fontos szerepük ellenére továbbra sem figyelnek meg és tanulmányoznak.”

Bár a kutatók elismerik, hogy további munkára van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben kivizsgálják e feltűnő ökológiai változás okát és annak a halászati ​​ágazatra gyakorolt ​​lehetséges hatását, a tanulmány legalábbis fontos emlékeztető arra, hogy környezetünk minden aspektusa mennyire összefügg. (Gizmodo)

Címlapkép forrása: Desi burgos, közkincs, via Wikimedia Commons