Az elmúlt két és fél évtizedben megszűnt a málnaültetvények több mint 90 százaléka, ma már alig néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül munkaigényes gyümölcs termesztésével.

A korábbi, 25 ezer tonnát is meghaladó éves termelés jelentős része ipari célra ment, ez azóta megszűnt Magyarországon, s csupán friss áruként értékesítik gyümölcsüket a piacra termelők.

A fagyasztott málna importból kerül a hazai boltokba.

A legnagyobb probléma, hogy bár a magyar málna zamata elismerten kiváló, nem korszerű fajták alkotják az ültetvényeket, illetve hogy a málna számára nem kedvező a hazai klíma.

Idén is jelentős fagykárokat szenvedett a gyümölcs, miközben a nyári kánikulát sem bírja, ami miatt gyengébb minőségű a termés.

A termésátlagok is jóval a gazdasági megtérülést jelentő 10 tonna feletti hektáronkénti hozam alatt vannak.

Ugyanakkor a málnabokrok ápolása és a szüret is nagy gondosságot és jelentős kézimunkaerőt igényel. A málnaszedésre egyre nehezebb munkaerőt találni, a munkások bére pedig az árbevétel jelentős hányadát elviszi.

Múlt pénteken a budapesti vásárcsarnokokban rendszerint 1300 és 2000 – de a Vámház körúti csarnokban 980 és 3990 – forint között árulták a málnát, miközben a szedési költség a 400 forintot is eléri kilónként.

A jó málnatermő vidékekkel rendelkező Szerbiában és Lengyelországban – ahol a klíma is jobban megfelel a gyümölcsnek – például jelentősen olcsóbb a munkaerő, továbbá a magyarországinál magasabb hozamokkal dolgoznak.

A lengyelek ráadásul jelentős területen gépesítették is a szüretet, még lejjebb szorítva az önköltséget.

Holott a málna élettani hatása kiváló: magas a C-vitamin- és antioxidáns-tartalma, immunerősítő és vértisztító hatású, s megelőzi a rákos megbetegedéseket. Emésztésjavító hatású pektint is tartalmaz, kalcium-, kálium-, magnézium- és vastartalma is kiemelkedő, a szervezet napi szükségletének egytizedét fedezi.

vg.hu