Az elmúlt évek uralmának sikerén felbuzdulva a magyar miniszterelnök már belengette az ideológiai terjeszkedés lehetőségét is.

A nagy vezér továbbra is saját pályán folytatná, persze az EU-s pénzhajót nem elhagyva, a régió vezérévé szeretne válni, gyorsvasutakat és utakat építeni, csatlósokat szerezni a környező államokban, amelyek ideológiában nem állnak messze a Fidesztől.  

Szerinte valamiféle kultúrháború dúl és szervezetten próbálják valakik elnyomni az európai keresztény kultúra hagyományait. A liberálisok jelenleg a Soros-tervet teljesítik, melynek célja, hogy annyi muzulmánt telepítsenek be, hogy keresztény alapon működő párt soha többé ne tudjon választást nyerni. Ehhez szerinte elég mindössze10 százaléknyi muszlim populáció. Hogy miért pont tíz és a jelenlegi európai pártok nagy részének mely szempontokból lenne ez jó, az elég zavaros. Valószínűleg a 10 százalék úgy jött ki, hogy ez a kerek szám van a legközelebb a nyugati államok átlag muszlim populációjához.  

Az oroszok ukrajnai tevékenységét bagatellizálta. Annyit mondott, hogy úgyis visszaszerzik Ukrajnát. Magyarország miniszterelnöke, aki mindenhol hirdeti a szuverenitás fontosságát és ennek jegyében minden témában vérre menő diplomáciai harcot vív saját szövetségeseivel, Oroszország erőszakos területfoglalását csak járulékos veszteségként kezeli, amivel nem kell foglalkozni. Igaz, az oroszok kárpátaljai magyarok ellen erőteljesen fellépnek és mindent megtesznek azért, hogy etnikai feszültséget gerjesszenek a régióban. 

Az Orbán-kormány egyrészt minden téren kritizálja a nyugati hagyományos demokráciákat azért, mert törvényes keretek között segítséget nyújtanak a bajba jutottakon bőrszínre, vallásra való tekintet nélkül, másrészt nem ajánl semmilyen reális megoldást a helyzet kezelésére, habár már nem is kell, mert a balkáni útvonalat lezárta az EU-török egyezség, az Afrikából érkezők száma is elenyésző az elmúlt évekhez képest. Mégis, az emberek egyoldalú tájékoztatásával az állampárt fenntartja a feszültséget és a válság látszatát, amely aztán a választásokon könnyed győzelmet eredményez. Orbán szerint az áprilisi választások eredményéhez képest a jövőben még kb. 20 százalékot javíthat a Fidesz. Igaz, szintén a Fidesz által megálmodott választási rendszer már így is alkotmányos többséget hozott a pártnak. 

A magyar állam dehumanizálni igyekszik minden nem keresztényt és nem fehéret, a nyugati embert igyekszik gyengének beállítani, aki nem képes megvédeni saját földjét. Ilyesmi a huszadik század nagy diktatúráira volt jellemző és nagyon rossz vége lett. 

Orbán nagyon erősnek érzi magát, bejelentkezik a régió irányítására 

Miután oly erősen elbánt a magyar szólásszabadsággal és leszámolt minden politikai és üzleti ellenfelével, saját pártjára szabta a magyar alkotmányt, feltételezhető, hogy a terjeszkedésben nem riad majd vissza a keményebb eszközöktől sem. Az ilyen fajta ideológiai expanzió nem jellemző a kereszténydemokrata államigazgatásra, inkább a totalitárius rendszerekre. Ijesztően hasonló célokat állított, mint a huszadik század nagy diktatúrái. Ideológiai terjeszkedés, regionális, sőt kontinentális hatalmi ambíciók.  

Hogy mindez csak afféle kardcsörtetés, vagy tényleg ilyen erőteljesen terjeszkedne, azt nehéz eldönteni. Mindenestere fontos odafigyelni rá. Az EU-s választások ilyen szempontból tényleg sorsdöntők lehetnek. Mindez azért, mert az Unió nem képes keményebben fellépni Magyarország ellen és hagyja, hogy egy már terjeszkedni kívánó oroszpárti hibrid rezsim épüljön a Kárpát-medencében. Ez a rendszer megdönteni kívánja azt a több, mint ötven éve épülő rendszert, amely az eddigi leghosszabb háborúmentes időszakot adta Európának, emellett a világ egyik legerősebb gazdaságává tette a kontinenst és végül, de nem utolsó sorban a vasfüggöny leomlása után segített konszolidálni és talpra állítani az orosz megszállás után padlón lévő államokat.  

(bumm.sk/ll)