A kutatók egész pontosan az InSight nevű leszállóegység szeizmométere által befogadott környezeti zajok kielemzésével tettek szert az értékes tudásanyagra. A Földön ezt a hanghatást az óceán, az emberi tevékenységek és a szelek generálják, de a Marson csak az utolsó tényező van jelen.

A Marsquake Service nevű „ügyelet” keretében a Svájci Szeizmológiai Szolgálat (SED) és az ETH Zurich rendszeresen elemzi a távoli égitesten begyűjtött adatokat. A SED az elmúlt években a Föld geológiai struktúráinak meghatározására fejlesztette ki azt az akusztikus alapú technikát, amellyel a Mars külső rétegeinek elrendeződését rekonstruálni tudták.

Forrás: engadget.com

Az analízis szerint az InSight leszállóhelyének felső három métere homok, a következő 20 méter pedig egy, a meteorit-becsapódások által felrepesztett, laza vulkáni kőzet. Még lejjebb haladva különböző üledékek által szeparált lávafolyamok találhatók. A szedimentumok a bolygó által átvészelt hideg és száraz időszakokban keletkeztek. A kutatók kalkulációi szerint a legfelső lávafolyamok körülbelül 1,7 milliárd évvel, a legmélyebben vonuló áramlatok pedig 3,6 milliárd évvel ezelőtt, a vulkanikus szempontból aktív érában alakultak ki.

Ugyan a regisztrált információk a további kutatások szempontjából kardinális jelentőségűnek számítanak, a tudósok szerint a legfontosabb tanulság mégis az, hogy a Földet vizsgáló technikák általában a Marson is kiválóan alkalmazhatóak. (engadget.com)