A képviselőház már februárban jóváhagyta.

Erre azért volt szükség, mert Hollandia tavaly áprilisban referendumon utasította el az EU-Ukrajna társulási egyezményt, amely tavaly januártól ugyan hatályba lépett, de a holland ratifikáció hiányában nem volt teljes.

A döntést Jean-Claude Juncker is közleményben üdvözölte, úgy fogalmazott, ez is jelzés az Unió részéről, hogy

Ukrajna helye és jövője Európában van.

Miután az ukrán vízumkötelezettséget is eltörölte az EU, Ukrajnában újra felcsillant a remény arra, hogy az ország az Európai Unió tagja lehet.

Ámde ez még messze nem jelenti, hogy keleti szomszédunk belátható időn belül akár tagjelölt lehet.

Az uniós vezetők a holland parlament és közvélemény megnyugtatásáért, Mark Rutte holland miniszterelnök kérésére tavaly decemberben leszögezték, a társulási szerződéssel Ukrajna nem válik EU-tagjelölt országgá, és ez később sem szolgálhat majd alapul ilyen döntésre.

Az ukrán tagjelöltség előtt számos akadály áll, az Unió belső gondjai, a bővítés elleni hangulat mellett Kijev is sokat tett azért, hogy Brüsszelben megkérdőjelezzék EU-érettségét.

A kijevi törvényhozás számos olyan jogszabályt fogadott el, a kormányzat több olyan intézkedést hozott, amelyek kérdőjeleket vetnek fel.

Az Európa Tanács is kifogásolta a civil szervezetek aktivistáit elektronikus vagyonbevallásra kötelező törvényt, így annak visszavonását kérte.

Nils Muiznieks az ET emberjogi biztosa leszögezte, csak azokat a személyeket és szervezeteket lehet alaposabban ellenőrizni, amelyek állami támogatásban részesülnek.

Az ukrajnai nemzeti kisebbségek szervezetei az „erőszakos ukránosítás ellen” tiltakoznak európai fórumokon és Petro Porosenko elnökhöz címzett beadványukban is.

A magyar, lengyel, román, orosz, roma, bolgár, görög szervezetek az anyanyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást ellehetetlenítő törvényeket kifogásolják, állítva, azok szembemennek az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

Május 22-én a parlament elfogadta azt a törvényt is, miszerint az audiovizuális médiában a sugárzott médiaanyagok 75 százalékát reggel hattól este kilencig ukrán nyelven kell közvetíteni, a regionális (kisebbségi) műsorok engedményt kaptak, számukra ez 50 százalék.

Múlt héten az Oroszország elleni szankciók részeként betiltottak több nagy népszerű orosz közösségi médiumot, internetes keresőt és weblapot, köztük az orosz Facebookot, a Vkontakte nevű közösségi oldalt is valamint a Yandex internetes keresőt és a Mail.ru emailező szolgáltatást, valamint meghosszabbították az orosz tévék betiltásának hatályát.

Hétfőn az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat, az SZBU nemzetbiztonsági okokból megszállta a Yandex ukrajnai irodáit.

Az ukrán emberi jogi helyzet romlása miatt a nemzetközi jogvédő szervezetek, az Amnesty International és a Human Rights Wacth többször megkongatták a vészharangot.

Azt, hogy a 2014-es odesszai gyilkosságok kapcsán komolyan vehető nyomozás sem történt, az ENSZ is kifogásolta.

Odesszában 2014 május 2-án 48 ember halt meg, amikor a szakszervezetek házát ukrán „hazafiak” rágyújtották az oda bemenekült „oroszbarát” tüntetőkre.

„Ukrajna orosz agresszió áldozata”

Mivel indokolható az, hogy Ukrajnában amolyan Törökország-szindróma alakult ki, sorra tiltanak be televíziókat, rádiókat, internetes szolgáltatásokat?

Mennyire indokolható nemzetbiztonsági aggodalmakkal az alapvető emberi jogok megsértése?

– tettük fel a kérdést Ukrajna budapesti nagykövetének.

Ljubov Nepop a Népszavának elmondta, a két helyzet nem hasonlítható össze.

Ukrajna orosz agresszió áldozata, és ez rendkívüli helyzetet szül. Mindig kényes kérdés a nemzetbiztonság és a szabadságjogok viszonya, de konkrét fenyegetettség esetén a biztonsági szempont elsődleges.

Az orosz adók és internetes felületek betiltása is ideiglenes, egyelőre három évre szól, és csakis addig marad hatályban, míg a fenyegetettség fennáll.

Az orosz agresszió része a dezinformáció, a propaganda, az ukrán állampolgárok személyes adatainak gyűjtése, és ebben az orosz médiumok nagy szerepet játszanak.

A kisebbségek által kifogásolt jogszabályokat valamint a televíziós nyelvi kvótákat pedig az teszi szükségessé, hogy Ukrajnában az etnikai kisebbségek – és nemcsak ők –, nagyon nagy arányban nem ismerik az államnyelvet, így az ő érdeküket is szolgálja az intézkedés.

nepszava.hu