1,1 millió magyar él a szegénységi küszöb alatt
Ez a szám 17 ezerrel kevesebb, mint 2018-ban. Rossz hír ugyanakkor, hogy tavaly tovább nőttek a regionális különségek az országban. Kiket érint leginkább a szegénység kockázata?
A 444 fotózta kaposvár mellett a magyar valóságot
Megjelent a magyarországi háztartások életszínvonalát bemutató legfrissebb kiadvány. Ebből több minden is kiderült az ország 2019-es helyzetéről, cikkünkben a szegénység és a társadalmi kirekesztődés nevet viselő alfejezettel foglalkozunk tüzetesebben.
Ebből a legfontosabb megállapítás: 2019-ben a teljes népesség 17,7 százalékát, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 118 ezer fővel kevesebbet, mint 2018-ban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019-ben a jövedelmi szegénységi arány 12,4 százalékról 12,2 százalékra, a súlyos anyagi depriváció 8,7 százalékról 8 százalékra mérséklődött. 350 ezer ember élt munkaszegény háztartásban, ez a népesség 3,6 százalékát jelenti.
Mi mit jelent?
Relatív jövedelmi szegénység: olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát.
Súlyos anyagi depriváció: olyan személyek aránya, akik meghatározott kilenc fogyasztási tétel közül legalább négyről anyagi okok miatt lemondani kényszerülnek.
Nagyon alacsony munkaintenzitás: olyan háztartásban élők aránya, amelyekben a munkaképes korú /18–59 éves/ háztartástagok a lehetséges munkaidejüknek csak kevesebb mint ötödét töltik munkavégzéssel.
A szegénységi küszöb értéke: az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem mediánjának 60 százaléka vásárlóerő-paritáson, euróban és nemzeti valutában kifejezve. Ez tavaly éves szinten 1 119 752 forintot, 3 511 eurót jelentett a KSH adatsora szerint.
A statisztikai hivatal adatai nem csak százalékosan, hanem konkrétan is rámutatnak, hány embert érint a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés kockázata. Eszerint:
- 1 millió 169 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység,
- 764 ezer főt a súlyos anyagi depriváció,
- 350 ezer ember élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.
A KSH szerint főként az alapfokú végzettségűeket érinti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A nemek között nincs különség: tavaly 17,7 százalékukat érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
Pozitív folyamat, hogy folytatódott a gyermekek és a fiatalok szegénységi helyzetének javulása. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata által érintettek aránya a 18 év alattiak esetében 22,5 százalékról 17,7 százalékra, a 18 és 24 év közötti fiatalok körében 22,4 százalékról 18,7 százalékra csökkent.
Nehéz helyzetben a munkanélküliek
Az egyes társadalmi csoportokat tekintve a munkanélküliek voltak leginkább kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, arányuk 2019-ben 61,8 százalék volt. Kedvezőtlen munkaerőpiaci pozíciójuk miatt az alapfokú végzettségűek körében is jóval átlag fölötti a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, minden harmadikuk érintett, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek között ez az arány 5,6 százalék volt 2019-ben. 2019-ben a nyugdíjasok 18 százalékát érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata – jegyzik meg az elemzés készítői.
Mélyülő szakadék a régiók között
2019-ben ismét nőttek a regionális különbségek a legfejlettebb és a legelmaradottabb régiók között. A legkedvezőbb helyzetben lévő Budapest lakosságának 11,2 százalékát érintette a szegénység vagy kirekesztődés kockázata, míg a legszegényebb Észak-Magyarországon minden negyedik háztartást.
A legnagyobb (6,8 százalékpontos) javulás Pest régióban volt. Az előző évihez képest nem változott a kockázatnak kitett háztartások aránya Közép-Dunántúlon (13,3 százalék), Észak-Alföldön (24,1 százalék) és Dél-Dunántúlon (24,6 százalék). A jövedelmi szegénység továbbra is leginkább Dél-Dunántúl és Észak-Alföld (19,4 és 15,9 százalék), a legkevésbé pedig Budapest népességét (7,4 százalék) érintette.
A súlyos anyagi deprivációban élők aránya Észak-Magyarországon (17,7 százalék) volt a legmagasabb, ahol a nélkülözők aránya közel 2 százalékponttal nőtt 2018-hoz képest, és több mint kétszerese az országos átlagnak.
Átlagot meghaladó volt a súlyosan depriváltak aránya Észak-Alföldön (11,6 százalék) és Dél-Dunántúlon (9,8 százalék) is. A munkaszegénység továbbra is Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, ahol a lakosság 8,7 százaléka élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban, míg Pest régióban az érintettek aránya mindössze 2 százalék volt 2019-ben.
A roma népesség körében a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 10,3 százalékpontos javulás mellett 52,9 százalékot tett ki.
1,1 millióan a szegénységi küszöb alatt
A szegénységi küszöb alatt élők aránya 12,2 százalékot tett ki, és 1 millió 169 ezer embert érintett, 17 ezerrel kevesebbet, mint 2018-ban.
A jövedelmi szegénység legnagyobb mértékben a munkanélkülieket (44,4 százalék), az egyszülős háztartásokat (26,7 százalék), az alapfokú végzettségűeket (24,6 százalék), és az egyedül élő személyeket (19,8 százalék) érintette 2019-ben. A gyermekes családok jövedelmi szegénysége 11,4 százalékról 9,4 százalékra csökkent.
A nyugdíjasok körében a szegénységi küszöb alatt élők aránya 11 százalékról 14,3 százalékra nőtt. Csökkent a dolgozói szegénység, a foglalkoztatottak szegénységi aránya 8,4 százalékról 7,8 százaékra mérséklődött – derült ki a KSH összeállításából. (https://piacesprofit.hu)
