14 Nobel-díjas kéri a CEU-törvény visszavonását
A világ 150 vezető közgazdásza nyílt levélben kéri "a lehető leghatározottabban", hogy a kormány hagyja békén a CEU-t - írja az Index.
A világ legnagyobb élő közgazdászai álltak ki a CEU mellett egy nyílt levélben, amelyet Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Palkovics László oktatási államtitkárnak, és Szemerkényi Rékának, Magyarország amerikai nagykövetének címeztek, reagálva a kormány kedden benyújtott törvényjavaslatára, amely a kormány érvelése szerint a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos szabálytalanságokat rendezné, de minden jel szerint a Soros György által alapított egyetemet hivatott ellehetetleníteni.
A javaslatban többek között az szerepel, hogy csak olyan külföldi egyetem működhet Magyarországon, amelynek a származási országban is van működő kampusza, valamint amelynek működéséről a származási ország és Magyarország nemzetközi egyezményt írt alá. A kormány mindezt egy jelentéssel indokolta, amelyben szabálytalanságokat tártak fel a külföldi egyetemekkel kapcsolatban, a CEU-nál viszont csak olyan hibákat találtak, amelyeknek a kijavításán már dolgozik az egyetem.
A kormány tervét ellenző aláírók között van 14 Nobel-díjas közgazdász, mint például Robert Solow, Robert Shiller vagy George Akerlof, rajtuk kívül pedig szerepel még az aláírók között több, a kortárs közgazdasági gondolkodást meghatározó oktató és kutató, mint Daron Acemoglu, Keneth Rogoff, Esther Duflo, Emanuel Saez vagy Richard Blundell. Az aláírók között van még a szintén Nobel-díjas Alvin E. Roth, az Amerikai Közgazdasági Társaság elnöke, és Philippe Aghion, az Európai Közgazdasági Társaság elnöke.
A levelet több mint 150 közgazdász írta a világ vezető egyetemeiről, többek között a Harvardról, a Yale-ről, a Columbia-ról, az MIT-ről vagy a London School of Economicsról.
A levélben azt írják, elismerésüket és csodálatukat szeretnék kifejezni a CEU iránt, amely a régió egyik vezető egyeteme, amelytől nagyon sokat tanultak, amelynek kutatóival sikeresen működtek együtt. Az aláírók szerint a CEU integrációja és együttműködése más magyar egyetemekkel elengedhetetlen Magyarország sikeréhez. Nemcsak a CEU-n tanuló diáknak és az egyetemen dolgozó vagy velük együttműködő kutatóknak, de az egész magyar tudományos életnek rosszat tenne, ha a kormány elfogadná az egyetem működését ellehetetlenítő törvényjavaslatot. Éppen ezért az aláírók a lehető leghatározottabban azt kérik a magyar kormánytól, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot.
A levelet aláíró Nobel-díjas közgazdászok:
- A. Michael Spence, New York University;
- Alvin E. Roth, Stanford University, az Amerikai Közgazdasági Társaság elnöke;
- Angus Deaton, Princeton University;
- Bengt Holmström, MIT;
- Edward C. Prescott, Arizona State University;
- Eric Maskin, Harvard University;
- George A. Akerlof, Georgetown University és University of California, Berkeley;
- Lars Hansen, University of Chicago;
- Oliver Hart, Harvard University;
- Peter Diamond, MIT;
- Robert Solow, MIT;
- Thomas J. Sargent, New York University;
- Robert Shiller, Yale University;
- Roger Myerson, University of Chicago.
Az egész CEU vegzálása kedden kezdődött. Azóta rengeteg intézmény, közéleti szereplő, diplomata szólalt fel az egyetem védelmében. Felszólalt az egyetem védelmében:
- a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke, akik szolidaritási nyilatkozatot adtak ki. Ebben azt írják, hogy a felsőoktatási törvény tervezett átalakítása úgy tűnik, hogy megalapozottan váltja ki a fenyegetettség érzését, és segítségüket felajánlják az intézménynek.
- az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorandusz hallgatói, akik közleményük szerint attól tartanak, hogy a tervezett változtatások azzal fenyegetnek, hogy ellehetetlenül a magyarországi akadémiai élet egyik jelentős központja és műhelye.
- az ELTE középkori történelemmel foglalkozó PhD hallgatói és doktorjelöltjei, akik diszkriminatívnak nevezik a felsőoktatási törvény átalakításának tervezetét.
- az Oktatói Hálózat, akik közleményükben hangsúlyozzák, hogy a módosítást követően a tudományos teljesítmény helyett, a kormány célkitűzéseinek támogatása lenne a nemzetközi felsőoktatási intézmények mércéje.
- a Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszéke, akik szerint a CEU ellehetetlenítése Magyarország érdekeivel ellentétes.
- Az Evangélikus Hittudományi Egyetem doktori hallgatói és doktorjelöltjei, akik szerint ellehetetlenülhet a magyarországi akadémiai élet egyik jelentős központja.
- A Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatói, akik kiemelik, hogy a Közép-Európai Egyetem az egyetemi rangsorok előkelő helyein szerepel, és hogy a CEU nélkül az egész magyar felsőoktatás gyengébb lenne.
- az ELTE médiaszaka, akik kiemelik, hogy a CEU képzései akkreditáltak, működése minden jelenleg hatályos magyar törvénynek megfelel, és több tanszéke rendszerint a világ 50 legjobbja között szerepel.
- a BME Kognitív Tudományi tanszékének munkatársai, akik szerint a CEU hozzájárul a magyarországi tudomány nemzetközi sikereihez; inspirációt és együttműködést jelent számos hazai tudományos és felsőoktatási szereplőnek.
- a világhírű magyar fizikus Barabási-Albert László, aki kitér arra, hogy egy olyan nép fő szellemi műhelyét akarják tönkretenni, amely egyébként büszke a tudományok terén elért eredményeire. Szerinte mindegy ki melyik oldalon áll politikailag, mert ebben az ügyben a tudomány mellett kell kiállni.
- MTA TK Jogtudományi Intézete kutatói szerint a CEU önálló jogtudományi könyvtári részlege pótolhatatlan forrás számukra is, az intézmény pedig kiemelkedő színvonalat képvisel a nemzetközi egyetemi rangsorokban.
- MTA KRTK dolgozói, akik a főigazgatóval együtt 102 aláírással ellátott nyilatkozatban tiltakoznak. Szerintük az egyetem életébe való beavatkozásnak az ötlete a következmények alapos mérlegelése nélkül született.
- A Rajk László Szakkollégium nevében Ilyés Márton, az intézmény igazgatója juttatta el közleményét szerkesztőségünkbe, amiben kiemeli, hogy a CEU támadása a hazai, szakmai kiválóságra törekvő intézményeket, így a szakkollégiumokat is sérti. Az állami beavatkozás minden magánegyetemet és a szakkollégiumok elveit is támadja azzal, hogy felveti: az állam meggátolhatja, hogy felnőttek taníthassanak felnőtteket, adminisztratív eszközökkel tilthatja, hogy gondolatokat átadhassunk egymásnak.
Bár nem sokan, de akadtak, akik a kormány álláspontját képviselik az ügyben, mint a HÖOK, vagy a Debreceni Egyetem. Sérelmezik, hogy a magyar és angol nyelvű diplomájukat minden Európai Unión kívüli országban, így az Amerikai Egyesült Államokban is akkreditáltatni kell, hogy elfogadják. Bács Zoltán professzor az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy úgy tartja korrektnek, hogy egyenlő feltételekkel jelenhessen meg mindenki a piacon, a magyar egyetemek ugyanis nemcsak egymással, hanem a világ egyetemeivel versenyeznek a hazai és nemzetközi hallgatókért.