Az űrkutatás története tele van izgalmas felfedezésekkel, tudományos áttörésekkel és időnként megmagyarázhatatlan rejtélyekkel. Az egyik legérdekesebb és egyben legvitatottabb téma az űrkutatás és az ufológia határmezsgyéjén a Fekete Lovag (Black Knight) műhold esete.

A Fekete Lovag története 

A „Fekete Lovag” (Black Knight) elnevezés az 1950-es években tűnt fel először, amikor állítólagos megfigyelések történtek egy ismeretlen eredetű objektumról a Föld körüli pályán. Az elnevezés eredete nem teljesen tisztázott, de valószínűleg az objektum sötét színére és rejtélyes természetére utal. 

Az első ismert hivatkozás egy ilyen objektumra 1954-ből származik, amikor az Aviation Week and Space Technology magazin beszámolt egy rejtélyes műholdról, amely a Föld körül kering. 

Ez azért volt különösen érdekes, mert akkoriban még egyetlen ország sem rendelkezett olyan technológiával, amely képes lett volna műholdat Föld körüli pályára állítani. (Az első műholdat, a szovjet Szputnyik 1-et 1957. október 4-én állították pályára.) 

Az évek során számos megfigyelésről és észlelésről számoltak be, amelyeket a Fekete Lovaggal hoztak összefüggésbe. 

Ezek közül talán a leghíresebb az 1998-as Endeavour űrsikló STS-88 küldetése során készült felvételsorozat, amelyen egy furcsa, szabálytalan alakú tárgy látható az űrben. 

Az 1998-as STS-88 küldetés során készült felvételek egyike. - Fotó: NASA

Az objektum leírása 

A Fekete Lovagot általában sötét színű, szabálytalan alakú testként írják le, amely nem hasonlít a tipikus műholdakra vagy más ismert űrobjektumokra. Egyesek szerint mérete változó, néhány métertől akár több tíz méterig terjedhet. 

Az objektum állítólagos pályája is szokatlan: poláris pályán (amely a Föld vagy más égitest egyenlítőjére merőleges, vagyis az egyenlítővel alkotott inklinációja 90°) keringene, ami nem jellemző a legtöbb emberi készítésű műholdra.

Elméletek és spekulációk 

A Fekete Lovag eredete és célja körül számos elmélet kering. Az egyik legmerészebb állítás szerint az objektum akár 13 000 éves is lehet, ami messze megelőzi az emberi űrtechnológiát. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a Fekete Lovag egy idegen civilizáció által készített és a Föld megfigyelésére küldött szonda lehet. 

Egyes kutatók összekapcsolták a Fekete Lovag történetét Nikola Tesla munkásságával. 

Az elmélet szerint Tesla 1899-ben rádiójeleket fogott, amelyek állítólag ettől az objektumtól származtak. 

Tesla maga is úgy vélte, hogy a jelek esetleg a Marsról érkezhetnek. 

Az 1970-es években Duncan Lunan skót tudós azt állította, hogy sikerült dekódolnia a Fekete Lovag által kibocsátott jeleket. Lunan értelmezése szerint az üzenetek az Ökörhajcsár csillagképből származtak, és egy térképet tartalmaztak, amely megmutatta, hogyan érkezett az objektum a Földhöz. 

Szkeptikus magyarázatok 

Bár a Fekete Lovag története kétségtelenül izgalmas, a tudományos közösség nagy része szkeptikusan áll hozzá. Számos alternatív magyarázat létezik a feltételezett észlelésekre: 

• Űrszemét: A Föld körül keringő törmelékek, régi műholdak darabjai vagy rakéták felső fokozatai könnyen összetéveszthetők egy rejtélyes objektummal. 
• Hőszigetelő fólia maradványai: Az 1998-as STS-88 küldetés során készült híres felvételekről sokan úgy vélik, hogy valójában egy elvesztett hőtakaró darabját ábrázolják. 
• Optikai csalódások: Az űrben való megfigyelés sajátos körülményei között könnyen előfordulhatnak félreértelmezések és optikai csalódások. 
• Ismert műholdak félreértelmezése: Egyes észlelések magyarázhatók ismert műholdak vagy űrállomások megfigyelésével szokatlan fényviszonyok között. 

Hivatalos álláspont 

A NASA és más űrügynökségek hivatalosan nem ismerik el a Fekete Lovag létezését mint idegen eredetű objektumot. 

Az 1998-as felvételekkel kapcsolatban a NASA magyarázata szerint a képeken látható tárgy egy elvesztett hőszigetelő takaró darabja, nem pedig egy rejtélyes idegen műhold. 

A Fekete Lovag műhold esete jól példázza, hogyan keverednek össze a tények, a félreértelmezések és a spekulációk az űrkutatás és az ufológia világában. Bár nincs tudományos bizonyíték arra, hogy valóban egy ősi idegen műhold keringene a Föld körül, a téma továbbra is izgatja a képzeletet és ösztönzi a kutatást. 

A történet rávilágít arra is, mennyire fontos a kritikus gondolkodás és a tudományos módszerek alkalmazása a szokatlan jelenségek vizsgálatakor. Noha a Fekete Lovag létezésére nincs meggyőző bizonyíték, maga a koncepció értékes beszélgetéseket indított el az űrkutatásról, a földönkívüli élet lehetőségéről és arról, hogyan értelmezzük az ismeretlen jelenségeket. (Origo)