A Quaestor a Buda-Cash-botrányra próbálta fogni nehézségeit, de az MNB állításai sokkal súlyosabbak: nagy értékű csalássorozatot gyanít a hatóság.

• Ezekben a pillanatokban tartott sajtótájékoztatót a Quaestor-ügyről Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke.
• A gyanú szerint több mint 200 milliárdos csalásról van szó.
• A Quaestor 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsátott ki, amellett, hogy szabályosan 60 milliárd forint értékben adott el.
• A cég Báthory utcai fiókja előtt sorok kígyóznak, pánikba esett befektetők próbálnak a pénzükhöz jutni.

Tegnap este jelentett öncsődöt a Quaestor Financial Hrurira Kft. Hétfőn Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgató tájékoztatta az MNB illetékes vezetőjét erről, valamint arról, hogy a rendkívüli mértékben megnövekedett kötvényeladási igények miatt a kötvényeket kibocsátó Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. Tarsolyék közleménye a Buda-Cash-botrányra próbálta tolni a felelősséget, miszerint a brókercég csődje miatt kialakult pánikban sok Quaestor-kötvényes akarta eladni papírjait, ezért ingott meg a Quaestor helyzete.

Fontos különbség a két ügy között, hogy a Quaestor nem brókercég (a csoportban van brókercég is, de ez nem jelentős szereplő a piacon), illetve a mostani botrány nem a brókeri (tőzsdei értékpapírkereskedelmi) tevékenységét érinti.

Windisch László MNB-alelnök ma reggeli sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy hétfőn kezdtek előrehozott célvizsgálatot a Questornál. Az MNB a Buda-Cash-botrány után kezdett vizsgálatokat a pénzügyi szolgáltatóknál. Erre a vizsgálatra válaszul vagy amolyan megelőző csapásként jött ki tegnap este a Quaestor közleménye az öncsődről. A közlemény azonban nem bontotta ki az igazság minden részletét.

A jegybank vizsgálata ugyanis több mint százmilliárdos csalássorzatra utaló nyomokat talált. A Quaestor körülbelül 60 milliárd forint értékben bocsátott ki vállalati kötvényeket az elmúlt években. Az utolsó kibocsátás éppen tavaly novemberben volt. A cég ezeknek a válallati kötényeknek hozott létre másodpiacot, amelyen az ügyfelei kereskedtek. A kötvényállományból éppen 5-6 milliárd járt le, amit a cég nem tudott kifizetni. (Ezt lehetne mondjuk a Buda-Cash-pánikra fogni.)

Az MNB szakemberei azonban azt találták, hogy a 60 milliárnyi mellett

van még 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan bocsátottak ki.

Ez már büntetőjogi probléma, nem is felügyeleti. Tehát a Quaestor MNB-engedély nélkül, illegálisan bocsátott ki kötvényeket. Ez majdnem olyan, mintha pénzt vagy mást értékpapírt nyomtatott (értsd: hamisított) volna.

Piaci szakértők egyébkjént már hónapokkal ezelőtt jelezték, hogy a Quaestor kötvénykibocsátásai, a kötvények eladásából beszedett pénz és a cég befektetéseinek értéke között hatalmas lyuk lehet. A győri futballstadionon és a csatolt irodaépületek hasznosításán kívül nem nagyon látszottak olyan vagyonelemek, amelyeket nyereséget hoztak volna a cégnek.

„Jó kérdés, hogy vajon hogyan adhatott engedélyt az MNB a tavaly novemberi újabb kötvénykibocsátásra?”

– mondta az egyik szakértő. Szerinte évek óta látszott, hogy egyfajta piramisjáték folyik, a cég újabb és újabb kötvénykibocsátásokból fedezi az éppen lejáró kötvények kifizetéseit. Valószínűleg a fiktív kötvények kibocsátásra is azért volt szükség, mert a cég nem tudta volna fizetni a lejáró legális papírok értékét és hozamát.

Az biztos, hogy most nehéz dolga lesz Rogán Antalnak, ha az MSZP-re akarja tolni az újabb botrányt. A Quaestor és Tarsoly Csaba kitűnő kapcsoatokat ápolt a Fidesszel, amit jól mutat, hogy az új külkereskedelmi csodastratégia egyik kulcsintézményét, az isztambuli kereskedőházat és a nem kevésbé fontos moszkvai vízumközpontot is a Quaestor üzemeltette, szerződésben Külgazdasági és Külügyminisztériummal. Reggel a minisztérium szűkszavú közleményt adott ki: azonnali hatállyal felbontotta a két szerződést.

444.hu (Fotó: thedaytradingcode.com)