A Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével összehangolt kormány-előterjesztés szerint a Dél-Budára tervezett vadonatúj kórházat az orvosegyetem működtetné - derült ki a Magyar Idők cikkéből, amelyben részletesen ismertetik az Emmi fejlesztési tervét.

Március 31-ig kell a kormány elé terjesztenie az Emberi Erőforrások Minisztériumának a fővárosi kórházak részletes fejlesztési tervét, és az anyag el is készült - tudta meg a kormányközeli lap.

Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program (EBP) miniszteri biztosa elmondta: a javaslatot összehangolták egy másik nagy projekttel, a Semmelweis Egyetem fejlesztési tervével, az egyetemi klinikáknak ugyanis a kutatási, oktatási feladatok mellett a jövőben is jelentős szerepet kell vállalniuk a budapestiek ellátásában. Mindkettőhöz a jelenleginél lényegesen nívósabb környezetre van szükség, így remélhető az is, hogy még több külföldi orvostanhallgató választja Magyarországot. A kormánynak ezért azt javasolják:

a Dél-Budára tervezett vadonatúj centrumkórházat a Semmelweis Egyetem működtesse

- mondta Cserháti Péter.

Az előterjesztés alapján a XI. kerület Dobogó nevű városrészében egy 1058 ágyas modern tömbkórházat húznának fel. Ide költöztetnék a Kútvölgyi úti klinikai tömb összes osztályát, a két gyermekklinikát a Tűzoltó, illetve a Bókay utcából, az egyik női klinikát, valamint a nagy traumatológiát és az idegsebészetet a Szent János Kórházból.

Észak-Budán egyelőre nem alakítanak ki centrumkórházat, a Kútvölgyi út kiürülő kórházépületében ugyanakkor egy átfogó korszerűsítést követően 550 ágyas gyógyintézmény jönne létre, amely megfelelően el tudná látni a közép-budai régió lakosságát. A szomszédos Szent János Kórházból ide telepítenék át a kisebbik traumatológiai osztályt, a szülészet-nőgyógyászatot, a koraszülött- és a gyermekosztályt, a neurológiát és a kisebb manuális szakmákat.

A Szent János Kórház területén a jövőben krónikus és rehabilitációs ellátás folyna 300 ágyon, az erre alkalmas pavilonépületek felújítását követően. A szakrendelések ugyancsak a Kútvölgyi útra, önálló épületbe költöznének, ami már csak azért is kívánatos, mert a kerületi járóbetegeket jelenleg nem csak egy épületben, gyakran egy folyosón is látják el a kórház fekvőbetegeivel, ami főként járványidőszakban messze nem ideális - mondja Cserháti Péter.

Észak-Pesten a Honvédkórház lesz a "szuperkórház". A tervek szerint itt is új tömb, illetve épületszárny létesül, ide költöztetik majd a Podmaniczky utcából az egykori MÁV-kórház osztályait, és több új egység között infektológiát is kialakítanak, nagyjából megduplázva a jelenleg csaknem 600 ágyas kapacitást. Erre szükség is van, a kórház ugyanis nemcsak a régió és a hozzá tartozó agglomeráció lakosságát látja el, hanem körülbelül 0,8-1 millió speciális igényjogosultat is (katonát, rendőrt, pénzügyőrt, vasutast, a katasztrófavédelemnél, a büntetés-végrehajtásnál, a polgári titkosszolgálatoknál dolgozót, védett személyt, állami vezetőt és hozzátartozóikat) az ország teljes területéről.

A dél-pesti centrumkórház gerincét egy, a Nagyvárad térre tervezett 1300 ágyas új épülettömb adja, amelyet az Egyesített Szent István-Szent László Kórház területén húznának fel. Ez, valamint a kórház felújítandó épületei és az Országos Kardiológiai Intézet együttesen biztosíthatja a régióban élők sürgősségi ellátásának legmagasabb szintű bázisát. Dél-Pesten ezzel együtt egy országos intézeti campus is létrejönne, kardiológiai, infektológiai, hematológiai és traumatológiai, valamint az Üllői út másik oldalán, a Heim Pál Kórházból kialakítandó gyermekgyógyászati intézettel. A Heim Pál Kórház területén egy gyermeksürgősségi centrum és gyermekpszichiátria is létesül, és mivel ez utóbbi ellátás az egész fővárosban jelentős fejlesztésre szorul, a másik két centrumhoz illesztve is önálló gyermekpszichiátriát hoznának létre - közölte a miniszteri biztos, hozzátéve: mindhárom helyszínen nővérszállót is terveznek.

Az előterjesztés a három szuperkórház beruházásának részletei mellett a hozzájuk csatlakozó, úgynevezett társkórházak fejlesztési tervét is tartalmazza.

Ezek közül azok, amelyek közvetlenül részt vesznek a sürgősségi ellátásban, már idén hozzájuthatnak ahhoz az összesen 40 milliárd forint forráshoz, amelyet a kormány még tavaly jóváhagyott, illetve ahhoz a 11 milliárdhoz, amit uniós forrásból biztosítanak számukra épületenergetikai fejlesztésekre.

Mint Cserháti Péter elmondta,

az évtizedek óta elmaradt amortizáció pótlás miatt a pénz nagy részét idén orvostechnológiai fejlesztésre és épületfelújításra kellene fordítani.

Ha a nagy centrumok építése még nem is kezdődik meg jövőre, az engedélyeztetés már befejeződhet. Erre, valamint a szükséges előkészítő (bontási, költöztetési) munkálatokra, illetve a társkórházak további fejlesztésére összességében 50-55 milliárd forintot irányoznának elő 2018-ban.

A Haller úton és Honvédkórházban is több épületet el kell majd bontani, hosszabb távon pedig tíz telephelyet ürítenének ki, többek között a volt MÁV-kórházat a Podmaniczky utcában, a László-kórház jelentős részét vagy például a Péterfy-kórház egyik telephelyét.

A tervek szerint ez utóbbi kórház megkapná a traumatológiai intézet kiköltözését követően felújítandó Fiumei úti ingatlant, és a sürgősségi ellátást nem végző, de sok esetben országos feladatokat ellátó kórházakkal - például az országos reumatológiai, tüdőgyógyászati vagy a visegrádi, a nagykőrösi és a törökbálinti rehabilitációs intézettel - együtt a program második ütemében juthatna felújítási forráshoz. Az erre vonatkozó terveket a tavalyi kormányhatározat szerint június 30-ig kell benyújtani.

Ugyanerre a határidőre kell javaslatot tenni a kiürülő vagy már üresen álló épületek (például a Lipótmező) hasznosításáról, illetve a projekt hosszú távú fenntarthatóságáról, amelyben komoly szerepe lehet az egészségturizmusnak.

Cserháti Péter tájékoztatása szerint, ha minden zökkenőmentesen zajlik, a nagy beruházások 2022-re fejeződhetnek be, a főváros teljes kórházi struktúrája pedig 2025-re újulhatna meg.

Az átfogó rekonstrukciók és építkezések nyomán - a vidékiekhez hasonlóan - végre a budapestiek, a térségben élők, sőt a speciális ellátásra nagy számban a fővárosba járó vidékiek is 21. századi körülmények között gyógyulhatnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy a társkórházakkal együttműködő három kórházi centrum mindegyikében minden adott lesz a teljes körű, folyamatos és legmagasabb szintű 24 órás ellátáshoz, így ezek egyikéből sem lehet majd a jövőben beteget elküldeni.

 portfolio.hu