Hárít és hallgat a szaktárca a gyerek kálváriája ügyében, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ „figyel” a történtekre.

Ellentmondásosan reagált az államapparátus annak a kétéves, súlyos szemsérült kisfiúnak az esetére, akit a balesete után csak 21 órával láttak el megfelelően. A gyerek kálváriája után megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, az ügy nyomán látják-e újabb beavatkozás szükségességét a sürgősségi ellátórendszerbe. A tárca előbb kitérő választ adott, azt közölte, hogy ez az eset a kórházak ügye. Újabb érdeklődésünk nyomán aztán kérdéseinket az egykori ÁNTSZ utódjának, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak továbbították. A központ pedig azt közölte: április 26-án vizsgálatot indítottak. Arról ugyanakkor nem írtak semmit, hogy mi a vizsgálat célja, tárgya, határideje.

A múlt héten ismét megbukott a fővárosi sürgősségi ellátás rendszere - derült ki Tarjányi Krisztina Facebook-bejegyzéséből. Az asszony kisfia szúrt szemsérüléssel másfél órát utazott a mentőben, és a baleset után további 21 órát várt arra a vizsgálatra, amellyel kiderülhetett, mennyire komoly a sérülése.

Az ilyen és ehhez hasonló abszurd helyzetek miatt fordulhat elő, hogy a kórházak tovább hárítják a beteget, így hosszan kell ide-oda szállítani a segítségre szorulót az ellátók között. Ez a probléma egyébként nem lehet ismeretlen az egészségügy irányítói számára, korábban más szakterületeken is előfordult a fővárosban hasonló eset. Három éve tavasszal azért halt meg egy 37 éves nő, mert az ellátására Budapesten több órán át nem találtak megfelelő helyet. Az eset után Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár megszüntette a kórházak között megosztott sebészeti ügyelet rendszerét. Ezután valamennyi fővárosi kórháznak a nap 24 órájában kötelezően el kellett látnia a területéhez tartozó sebészeti eseteket. Ez a rendszer most is működik. Sebészt igénylő betegekkel így már nem is „rohangálnak” a kórházak között a mentők.

Tavaly év végén Kásler Miklós humánminiszter maga jelentette be: átalakítják a sürgősségi ellátórendszert, miután az azt megelőző nyáron botrányt, botrány követett a főváros egyik legnagyobb sürgősségi centrumában, a Honvéd Kórházban. A miniszter az ellátásra való hosszú várakozási időt rövidítette volna azzal, hogy elrendelte: a mentővel hozott betegeknél öt-, a saját lábukon érkezőknél 10 percen belül el kell dőlnie, milyen ellátásra van szükségük. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” küldik, hogy ők ne foglalják a valóban sürgős segítségre várók elől az orvost. A kormányzati sikerpropaganda szerint az új rendszer jól működik, ám az ott dolgozók továbbra is azt állítják: maradt a feszült helyzet, nincs elég szakember a sürgősségi osztályokra zúduló feladatok ellátásához. (nepszava.hu)