Az Európai Unió támogatásával 3,7 milliárd forintot fordítanak a lerobbant viharsarki utak felújítására. Ennek keretében készült el Gyula és Dénesmajor között 1,6 kilométernyi út felújítása az idén májusban.

A semmibe vezetett

Ezt nagy csinnadratta közepette Szijjártó Péter, akkori külügyi és külgazdasági államtitkár adta át úgy, hogy a 700 milliós fejlesztés ellenére akkor és még néhány évig itt a határátlépés nem volt lehetséges. Az utóbbi években hétvégente néhány órára megnyílik a határ. (Románia még ma sem a schengeni határőrizeti rendszer része.)

Az idén májusban ennek a mellékútnak újult meg a középső része, míg a Gyulához közeli része továbbra is ramaty állapotban van. Egyébként nem ez az egyetlen problémás útszakasz Gyula körül: az elkerülő felújítását például a kampányban ígérték be, de máig nem lett belőle semmi, miközben az út lassan járhatatlan állapotban van.

De hogy a pici örömben üröm is legyen, a májusi átadás után az arra közlekedők arra lettek figyelmesek, hogy az út szakaszosan reped és több helyen süllyed. Ezt gúnyos megjegyzések követték a közösségi oldalakon, de a probléma gyorsan a gyulai képviselő-testület elé is került. Itt több interpelláció és kérdés is elhangzott, de megnyugtató válasz máig nincs.

Ki hibázott?

Az interpellációkban feltett kérdésekre nagy késéssel, nemrégiben írásban válaszolt Virág Mihály, a Magyar Közút Zrt. Békés Megyei Igazgatóságának vezetője. A történteket azzal magyarázta, hogy az út több helyen olyan altalajra épült, amelyik „nedvesség esetén megduzzad, szárasság esetén pedig összezsugorodik, összerepedezik”. A „látható romlások” megítélése szerint „még messze vannak a tönkremeneteltől”.

Majd hosszas kifejtette, milyen eljárással készült az út és hány burkolatot kapott, de a 3 oldalas levélben egyetlen szó sincs arról, hogy talajvizsgálatokat végeztek-e, s ha igen, milyen eredményre jutottak? Ugyanis az ilyen süppedős altalaj esetén az alkalmazott burkolási technológia elégtelen.

Egyelőre az sem világos, hogy a beruházást megrendelő Magyar Közút Zrt. békési igazgatósága, vagy a közbeszerzést elnyerő kivitelező hibázott-e? Benne voltak vagy sem a tervekben és az előírásokban a talaj minőségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok vagy sem?

A Magyar Közút nem minden részletre kiterjedő válasza miatt a gyulai testület gazdasági bizottsága szerdán kérdéssorral fordult az állami céghez, hogy tisztázza, ki, hol, mikor és miben hibázott? Csakhogy út állami tulajdonú és fenntartású, nem önkormányzati.

Dénesmajori, valamint gyulavári emberek, aki annak idején nap mint nap látták az útépítést, azt mondják, hogy vékonyan marták fel a régi utat. Az altalajjal nem foglalkoztak, s így került az új, ma repedező és süllyedő aszfaltréteg a helyére. (magyarnarancs.hu)