h i r d e t é s

30 milliárdot bukott az ország Rogán letelepedési kötvénybizniszén

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

30 milliárdot bukott az ország Rogán letelepedési kötvénybizniszén

2018. október 08. - 17:40

 

Nem vet jó fényt a letelepedési kötvényprogramra a Transparency International friss, a projektet vizsgáló kutatása. 

Forrás: MTI

Az Államadósság Kezelő Központ szerint viszont a kötvényprogram jelentős kamatmegtakarítást jelentett az államnak. - írja az mfor.hu

Érdemi szerepet nem játszott az államadósság finanszírozásában a Rogán Antal által igazgatott letelepedési kötvényprogram, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül, állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. A vizsgálat eredményeit a két szervezet hétfőn mutatta be a sajtónak.

A rendezvényen felszólaló volt MNB-elnök, Bod Péter Ákos szerint a letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá. Mint elmondta, a magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni velük, mert volt belőlük elég. A 2011/12-es visszaesést kivéve 2010 óta tart a növekedés a gazdaságban - melyet az Orbán-kormány nyolc évvel ezelőtt úgy örökölt, hogy az épp kilábalóban volt a krízisből. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére.

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője emlékeztetett a kötvénybiznisz működési elvére. A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza, hanem közvetítő cégek, ezeknek a működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezi. Ez teljesen átláthatatlan, ráadásul egy kivételével minden engedélyezett közvetítő cég olyan országból származik, ahol nagyon sok az offshore cég. Az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem ilyen módon árulnák a kötvényt. Ez a TI szerint jogilag nem lett volna megengedhető, egyszerű okból: az alaptörvény tiltja azt, hogy közpénzt átláthatatlan hátterű cégeknek adjanak. Ráadásul a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami most már szintén alaptörvény-ellenes lenne - de amikor a kötvényprogram működött, még nem volt az. Aggályos, hogy a letelepedési engedélyhez 20-30 nap alatt hozzá lehet jutni, kérdéses, hogy ennyi idő alatt a magyar nemzetbiztonság mennyire tudja átvilágítani a vásárlókat.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője: emlékeztetett, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta nemrég, hogy a finanszírozási nehézségek leküzdéséhez volt a programra szükség, de ez Romhányi szerint nem igaz, gyakorlatilag Görögországot leszámítva egyetlen országban sem volt ilyen fajta forráshiány. Szerinte, ha az állam mégis pénzt szeretett volna, akkor azt megoldhatta volna szokványos devizakötvények kibocsátásával. 

Az akkori hozamokkal számolva 2014-ig még nyereséges lett volna a letelepedési kötvény, 2015 óta viszont annyival jobb üzlet lett volna a hagyományos devizakötvény, hogy mára 21 milliárd forinttal több pénzt kapott volna az állam. Ha pedig az Európai Beruházási Banktól kért volna inkább hitelt a kormány, konzervatív becslés szerint 30 milliárd forinttal jártunk volna jobban - ehelyett ezt a pénzt elbuktuk.

Az ÁKK még a TI-sajtótájékoztató előtt közleményben védte meg a mundér becsületét. A szöveg szerint a kötvényprogram elősegítette a 2010 előtt felvett magas kamatozású IMF hitel visszafizetését, melynek kamata a 2013. májusi törlesztéskor a 4%-ot is meghaladta szemben a Letelepedési Magyar Államkötvény akkori éves 2,53%-os éves kamatával. Az állam 2013 és 2017 között összesen 1,84 milliárd euró névértékben kibocsátott ki Letelepedési Magyar Államkötvényt, a program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai.

Az államadósság finanszírozási helyzete az elmúlt években jelentősen javult. A makrogazdasági folyamatok és az állam finanszírozási helyzetének intenzív javulása tette lehetővé 2017-ben a Letelepedési Magyar Államkötvény értékesítésének felfüggesztését, írják.

A lakosság részére ma is elérhető Prémium Euró Magyar Állampapír (korábban Prémium Euró Magyar Államkötvény) kamata jelenleg 2,9%, folytatja a szöveg, és 2013 óta végig magasabb kamatozású volt, mint a Letelepedési államkötvény hozama. A Prémium Euró Magyar Állampapír konstrukcióval összehasonlítva a Letelepedési kötvényprogram jelentős kamatmegtakarítást eredményezett a magyar állam számára.


Forrás: ÁKK / mfor.hu

A Letelepedési Magyar Államkötvény kibocsátásának és értékesítésének módja leginkább a Prémium Euró Magyar Állampapírhoz hasonlítható. Mindkettő a belföldi piacon, fix feltételekkel, úgynevezett adagolt kibocsátással kerül forgalomba, és intézményi befektetők egyik papírt sem vásárolhatják. A költségvetés szempontjából a Letelepedési Magyar Államkötvény kamatozása a teljes kibocsátási időszakban kedvezőbb volt, mint a hasonló módon értékesített Prémium Euró Magyar Állampapír kamatozása. A Letelepedési Magyar Államkötvény konstrukció 2013-ban 1,62, 2014-ben 0,76, 2015-ben 0,2, 2016-ban és 2017-ben 0,4 százalékponttal volt olcsóbb finanszírozási eszköz az adósságkezelő számára, mint az azonos kibocsátású és lejáratú Prémium Euró Magyar Állampapír, amely költségelőny egészen a lejárati időpontig minden évben megtakarítást jelentett az adósságfinanszírozásban. Mindezeken felül a Letelepedési Magyar Államkötvény forgalmazásához kapcsolódóan az állam nem fizetett jutalékot a forgalmazóknak (ezzel szemben a Prémium Euró Magyar Állampapír esetében a jutalék szintje 1%), amely szintén kedvezőbbé tette a Letelepedési Magyar Államkötvényt, mint adósságfinanszírozási eszközt az állam számára, áll a közleményben, mely azzal zárul, hogy

a kedvezőbb feltételeknek köszönhetően 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki.

Az ÁKK közleményére az előadók a TI-sajtóeseményen reagáltak is. Azt mondták, a 3 éves, belföldi piacra szánt papírral hasonlították össze, az 5 éves lejáratú letelepedési kötvényt az 5 éves magyar államkötvénnyel kellett volna összehasonlítani, anélkül "ez egy csalás".

(via hvg.hu, ÁKK) / mfor.hu


 

h i r d e t é s