h i r d e t é s

360 ezer éves víztározó rejlik a Negev-sivatag felszíne alatt

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

360 ezer éves víztározó rejlik a Negev-sivatag felszíne alatt

2019. augusztus 06. - 10:02

 

Forrás: Eduard Marmet/flickr

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy az eddig véltnél jóval idősebb a Negev-sivatag felszíne alatt több száz méterrel talált víztározó.

Izraeli, kínai, amerikai és svájci tudósok kutatásából kiderült, hogy a mélyben rejlő víztározó réteg 360 ezer éve alakult ki – jelentette az izraeli Weizmann Intézet. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmány segíti a globális klímaváltozás folyamatának megértését. - írja az Érdekes világ

A kutatócsoport Izraelben a mélyben összegyűlt vizet tanulmányozta, mely egy olyan korábbi időszakból származik, amikor nagyobb volt a levegő páratartalma és több eső esett ezen a vidéken. Az ilyen fosszilis víztartó rétegeknek nevezett sivatagi víztározók nem töltődnek fel újra, mert a térség éghajlata kevésbé párássá és nedvessé válik az évek során.


Forrás:  Eduard Marmet/flickr

Ezzel a módszerrel az derült ki, hogy valójában két nedvesebb időszakból származik a vízzáró réteg vize: 360 000 és 30 000 évvel ezelőttről. Az adatok azt is elárulták, hogy az ősibb nedves időszakban a víz forrása a trópusi Atlanti-óceán felett kialakult felhők voltak, – szemben a mai, ezt a területet elérő esőfelhőkkel, amelyek a Földközi-tenger felett alakulnak ki. A második időszakban a földbe jutott víz forrása azonban a Földközi-tenger feletti felhők esőzése lehetett, akárcsak ma.


Forrás: Roland Purtschert/University of Bern

Ezekben az időszakokban a Föld Nap körül körüli pályája inkább kör alakú volt, összehasonlítva más időszakokkal, amikor elliptikus. Ezeket a különbségeket a gravitációs változások okozzák, a Naprendszer más bolygóinak a Földre kifejtett erői, és összefüggésben állnak a ciklikus jégkorszakokkal. A tanulmány rávilágított a Föld pályájának kisebb változásai és a jelentős éghajlatváltozások közötti kapcsolatokra is.

A kutatócsoportban az izraeli Ben Gurion egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói vettek részt, valamint a Hopej városban található Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem, több amerikai egyetem, valamint a svájci Berni Egyetem szakemberei.


 

h i r d e t é s