Az 52 ezer hektáros terület a fél évszázad alatt csaknem 82 ezer hektárosra bővült. A terület minden jellegzetes élőlénytípusával, növénytársulásával teljesen eltér az európai élőhelyek sorától.

"A Hortobágy a 6000 km hosszú sztyeppzónának a legnyugatibb tagja. Tulajdonképpen összefüggő, vagy nagyon hasonló gyepterületeket csak a mai Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán és Mongólia területén találunk. Tulajdonképpen mondhatjuk azt a szó legnemesebb értelmében, hogy kis darab Ázsiát találunk itt Európa közepén" - magyarázta Szilágyi Attila, a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi őre.

Az ünnepi évben jelent már meg emlékérem, kihajtották téli szálláshelyükről a legelőkre az állatokat, nyáron pedig madár megfigyelő túrákkal készülnek, a leglátványosabb az őszi madárvonulás, ezen belül a darvak vonulása lesz. " Ez egész Európában, de a világon is egyedülálló esemény, mivel ezen a tájon találjuk a szürke darunak a világon a legnépesebb gyülekezőhelyét, ennek során kb. 160 ezer példányt is megfigyelhetünk egyetlen területen, viszonylag kis idő alatt. Alkonyatkor, naplemente előtt elhúzó több tízezer madár hangos együttmozgása felejthetetlen élmény mindenkinek" - mondta Szilágyi Attila.

Az elmúlt fél évszázad az ünneplés mellett a jövő tervezésére és a múltba nézésre egyaránt okot ad.

"Nagyon sok olyan csatorna tűnt el a pusztáról, amelyik vitte a vizet, sok olyan magas- vagy középfeszültségű vezeték tűnt el a pusztáról, ami pusztította a madarakat, és nagyon sok olyan vízmegtartást célzó élőhely-fejlesztési beruházás megvalósult, ami kicsit vissza tudja adni a puszta régi arcát" - fogalmazott Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.

A jövőre nézve a cél, hogy minél több vizet tudjanak megtartani a pusztán, segítve ezzel a gazdálkodók és a madárvilág életét. Hogy a sokszínű élővilág még tovább gazdagodjon - a globális felmelegedés kihívásai közepette. "Sokkal durvább klimatikus viszonyokat is megélt már ez a puszta, gondoljunk csak az 1862/63-as nagy aszályra, amikor a Tiszában alig folyt a víz és óriási nagy baj volt. Bízni kell a pásztorok tudásában, és azt gondolom, hogy nem problémaként hanem feladatként kéne tekinteni arra, hogy a világunk változó" - vélekedett Medgyesi Gergely Árpád.

A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első nemzeti parkja. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén vették fel teljes területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. 

Őszre Hortobágy központja megújul, egy, az eddigihez mérten merőben új kiállítással készülnek, ami nem egy sokadik néprajzi tárlat lesz, nem visszatekintés, hanem a ma élő pásztorság mindennapjait mutatja be. Augusztus 18-án pedig Debrecenben, a Nagyerdőben több tízezer embert várnak majd egy látványos ünnepségre. (Euronews)