Nyolcmillió eurót kap Magyarország az Európai Uniótól a migrációs nyomás kezelésére.

Ezt kedden jelentette be Budapesten Dimitrisz Avramopulosz, az EU bevándorlásügyi biztosa, akinek sikerült alaposan meglepnie Szijjártó Pétert. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanis eddig nem tudta, hogy az Unió a határon belül és nem kívül állítana fel ideiglenes regisztrációs központokat. Az illegális bevándorlás egyébként a fideszes Pósán László szerint emberéleteket fenyeget, hiszen hétfőn is száz menekült útmenti kukákat gyújtogatott a debreceni tábornál. Eközben a delmagyar.hu lefülelte a szerb rendőröket, amint a zöldhatár felé terelik a migránsokat - írja a népszava.

Már az Európai Unió is elismerte, hogy az illegális bevándorlás miatt egész Európára nehezedő nyomás jelentős része Magyarországot érinti. Erről kedden beszélt Szijjártó Péter, miután Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal tárgyalt. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a biztos látogatása azt mutatja, hogy az ország már nincs egyedül, amikor "elképesztő illegális bevándorlási nyomással" néz szembe. Magyarország elsődleges célország lett a menekültek körében, a földközi-tengeri útvonalak helyett ma már a Balkán az embercsempészek fő közlekedési útvonala. Ez utóbbi alátámasztására elmondta, hogy kedden délelőtt negyed 10-ig 567-en lépték át a határt és a nap végére biztosan meghaladja az ezret az illegális migránsok száma.

A miniszter ismét elmondta, hogy idén az eddig 67 082 illegális bevándorló jött Magyarországra, közülük több mint 66 ezren a magyar-szerb határon keresztül érkeztek. Nem véletlen, hogy Pintér Sándor belügyminiszter szerb és osztrák kollégájával tárgyalt a szerb-macedón és a szerb-magyar határ őrizetének megerősítéséről. Arra is kitért: Magyarország vitatja, hogy ide kellene visszaküldeni azt a több mint 15 ezer illegális bevándorlót, akit 11 uniós tagállam küldene hozzánk, ugyanis ők vélhetően nem itt léptek be először az EU területére, hanem Görögországban, Bulgáriában vagy Horvátországban, ha a Nyugat-Balkánon át jöttek.

Szijjártó a zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson saját bevallása szerint megvédte a kormány határzárral kapcsolatos álláspontját. Azt, hogy muszáj fizikai akadályt húzni, ha meg akarják állítani a menekülthullámot. "A határzár csak az illegális határátlépők ellen van. Nem gátolja azokat, akik törvénytisztelő módon, útlevéllel lépnek be Magyarország területére" - fogalmazott. A tárcavezető szerint, akik visszaélnek a menedékkérelmek adta lehetőségekkel, azoknak a kérelmeit hiteltelenítik el, akik valóban menedékkérelemre jogosultak. Közölte, a jelenlegi helyzetet nem lehet gyorsan megoldani, az illegális bevándorlás kérdése valószínűleg évekre meghatározza az EU politikáját, ezért hosszú távú, közös európai megoldásra van szükség. Ez azért érdekes, mert Orbán Viktor hónapok óta azt akarja, hogy a menekültügyet helyezze nemzetállami hatáskörbe az Unió.

Nyolcmillió eurót kap Magyarország az EU-tól, hogy segítse a migrációs nyomás kezelését. Ezt Avramopulosz jelentette be a megbeszélést követően. Az Unió bevándorlásügyi szakértőkkel, ideiglenes regisztrációs központok felállításával is segíti a magyarországi bevándorlási hullám kezelését. Úgynevezett "forróponti csoportokat" hoznak létre, amelyekkel az illegális bevándorlók visszaküldését, illetve a regisztrációt és a menedékkérelmek elbírálását fogják segíteni az EU határőrizeti szervei, a Frontex és az Europol szakemberei. A bejelentés magát Szijjártót is meglepte, mert a magyar kormány eddig azt szorgalmazta, hogy ezek az EU területén kívül legyenek, ezért a miniszter szerint az "új helyzet mindenképpen új elgondolást kíván".

A biztos bejelentette még, hogy aktiválják a unió civil védelmi tervét és arról is beszélt, hogy míg korábban koszovói bevándorlók érkeztek az országba, most már rengeteg szír, afgán és iraki érkezik. Az EU ezen kívül támogatja azt a budapesti konferenciát, amelyen a nyugat-balkáni és dél-európai bevándorlás kérdését fogják megvitatni az érintett országok és amit a magyar kormány szorgalmaz.

MTI FOTÓ: Soós Lajos

Aki kihasználja a menekültügyi rendszert, vagy nem jogosult menekültstátuszra, azt vissza kell küldeni - fogalmazott Avramopulosz. Az egyoldalú megoldásokat azonban nem támogatják, mivel véleménye szerint azok csak más országokra tolják a problémát. A magyar-szerb határra tervezett kerítés felállítását viszont nem akadályozhatják meg. Az ugyanis a tagállamok jogkörébe tartozik, hogy miként akarják megvédeni a határaikat, amelyek egyúttal az EU határai is. Görögország és Bulgária is épített kerítést, és nem vonhatják meg a tagállamoktól a jogot, hogy saját politikát alakítsanak ki a határvédelem ügyében. A biztos szerint az, hogy 40 ezer embert áthelyeznek Olaszországból és Görögországból más tagállamokba, bizonyítja, hogy a szolidaritás nem csak szlogen, és az EU támogatja az elsődleges célországokat, amilyen Magyarország is. A kulcs az együttműködés a szolidaritás jegyében, így meg tudják oldani ezt a helyzetet az európai érdekek, a humanitárius és demokratikus értékek figyelembevételével, választ adva a kihívásra.

Szijjártó szerint a nyolcmillió euró a rendőrség, a katasztrófavédelem, bevándorlási hatóság munkáját fogja segíteni, de hogy pontosan mire költik, azt még csak ezután fogják eldönteni.

Miközben a magyar miniszter az uniós biztossal tárgyalt, az Országgyűlés felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan az érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. Igennel a kormánypártiak és a jobbikosok voksoltak, az LMP-sek és a függetlenek nemet nyomtak, a szocialisták pedig tartózkodtak. Az Együtt később érthetetlennek nevezte, hogy az MSZP-s képviselők a nem szavazat helyett tartózkodtak a "Fidesz demagóg és semmiféle valódi megoldást nem jelentő menekültügyi törvénymódosításának szavazásakor", hiszen tudták, hogy a kormány ennek nyomán "biztonságos országgá" fogja nyilvánítani Szerbiát, ami mind diplomáciai, mind pedig emberiességi szempontból elfogadhatatlan.

Tűrhetetlennek és felháborítónak nevezte a debreceni migrációs tábornál hétfőn történteket a fideszes Pósán László. A debreceni honatya szerint a migráció már közvetlenül is fenyegetheti az emberek élet- és vagyonbiztonságát, ezért megálljt kell parancsolni a "népvándorlásnak". Kósa Lajos és Tasó László kormánypárt képviselők nevében megerősítette: álláspontjuk szerint zárttá kell tenni a hazai befogadóállomásokat, vissza kell térni a 2012 előtti idegenrendészeti szabályokhoz, akkor ugyanis a befogadóállomások még nem voltak "átjáróházak".

Hétfő délután a debreceni tábor mintegy száz lakója a 471-es számú úton garázdálkodott. Botokkal ütötték és megdobálták a leálló autókat és buszokat, és felgyújtották az út menti kukákat. Az incidens miatt a túlzsúfolt befogadóállomást ideiglenesen lezárták. A menekültek között kirobbant konfliktus kiváló apropót adott a három helyi kormánypárti képviselőnek arra, hogy tudassák, zárttá tennék a hazai menekülttáborokat, függetlenül attól, hogy mit mond az Európai Unió. A debreceni táborban történtek miatt ugyanis az illegális migránsok véleményük szerint méltatlanná váltak a magyar emberek jóindulatára.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke kedden elismerte, ha a kormány nem akar uniós normát szegni, akkor nem tud változtatni a hatályos szabályokon, de kezdeményezheti a módosítást az EU-ban. Múlt csütörtökön egyébként a röszkei határnál lévő ideiglenes sátortáborban szabadságot, európai vízumot és jobb ételt követeltek a migránsok.

Kétszáz százalékos zsúfoltság

Túlzsúfoltak a magyar menekülttáborok és rossz a befogadási rendszer. Erről Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője beszélt lapunknak. Nyugat-Európában sokszor jóval kevesebb, 30-50 ember él a befogadóállomásokon, amelyeket állami támogatásból általában civil szervezetek vagy egyházak működtetnek. Nálunk ezzel szemben volt laktanyákban, munkásszállókon várják kérelmük elbírálását azok, akik javarészt háborús országokból érkeztek. Legtöbben súlyos traumákat éltek át, kínozták őket, nemi erőszak áldozatai, elveszítették a családjukat, a javaikat és hosszú utat tettek meg Magyarországig.

A befogadóállomásokon ráadásul nem csak sok az ember, hanem sokfélék is, akik nehezebben férnek meg egymással. Afganisztán, Szíria önmagában is megosztott társadalom - figyelmeztetett Gyulai. Elmondta, hogy a debreceni táborban rosszak a higiénés viszonyok, de a tétlenség, a nyelvi akadályok, a pszichoszociális segítség hiánya is szítják az feszültséget. A táborokat nem lehet általában zárttá tenni, a menedékkérőket viszont - kivételesen indokolt esetben - már ma is őrizetbe lehet venni, aminek persze szigorú jogi korlátai vannak. A szakember szerint a jogszabályok megváltoztatásával a kormány "kiüresíti" a magyar menekültügyi rendszert.

"A Fidesz gyűlöletkampánya oda vezetett", hogy a DK debreceni elnöke szerint a város lakói már nem fogadják el a migránsok jelenlétét. Varga Zoltán szerint kézzelfogható gyűlölet kezdi körülvenni a menekülteket, az ellátásuk feltételei nem biztosítottak, ez sajnos Debrecenben olyan helyzetet szül, hogy nincs más megoldás, minél hamarabb el kell vinni ezt a tábort a városból, és más helyen, normális körülmények között és színvonalon kell biztosítani a menekültek elhelyezését. Utalt arra, hogy a 800 fős befogadóképességű debreceni táborban jelenleg csaknem 1900-an vannak. Emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök és Pintér Sándor belügyminiszter tavaly januári, az ukrán válság kapcsán tett kijelentésére, miszerint "akár 170 ezres menekült ellátására is felkészültek".

Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója a Kossuth Rádióban elismerte, a bevándorlókat befogadó magyarországi intézmények jelenleg a kapacitás 200 százalékán működnek, ezért folyamatosan bővíteni szükséges a férőhelyeket sátrakkal, konténerekkel vagy akár sportcsarnokkal.

Szerdán együttes ülést tart a magyar és a szerb kormány Budapesten. Magyar kormányzati politikusok korábbi nyilatkozatai alapján a tanácskozás várható legfontosabb kérdése az illegális határátlépés és a határzár lesz.

Rendőrökkel a zöldhatárra

Szerb rendőrök terelik a zöldhatár felé a busszal érkező menekülteket. A delmagyar.hu riportot és fotót is készített erről. A lap újságírói a szerbiai Magyarkanizsán várakoztak a Belgrádból érkező buszra, mert információjuk szerint oda kellett volna érkeznie a migránsokkal teli járatnak. Meglepetésre viszont a busz meg sem állt a magyarkanizsai főtéri megállónál, hanem továbbment.

A Délmagyar munkatársai követték a buszt, amely három kilométerrel túlment a településen, majd a Tisza ártere mellett megállt. Itt három rendőr szállt le róla, egyik a forgalmat lassította, miközben a másik kettő az ártérbe engedte a menekülteket. A rendőrök aztán felszálltak a buszra és visszamentek Magyarkanizsa felé. A menekültektől megtudták, hogy a szerb rendőrök annyit mondtak, sétáljanak a folyó mentén, és akkor eljutnak oda, ahová indultak.

Indul az ellenkampány

Július 15-ig meghosszabbítja a kormány a bevándorlásról szóló konzultációs kérdőívek visszaküldésének határidejét - közölte a Kormányzati Információs Központ. A kabinet szerint erre a nagy érdeklődés miatt van szükség. Állítólag sokan kitöltik a kérdőívet, a múlt héten volt olyan nap, amikor 56 ezer érkezett be és már több mint egymilliót küldték vissza. Ám, mert a kormány mindenkinek lehetőséget akar biztosítani arra, hogy elmondja véleményét, így két héttel tovább várják a kitöltött íveket.

FOTÓ: Népszava

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) és a Vastagbőr viszont nem vár, szerdán kiteszik az első 500 óriásplakátot, amellyel a kormány bevándorlóellenes hirdetéseire reagálnak. A ellenkampányra eredetileg 3 millió forintot kértek, az adományozók viszont 33,3 milliót utaltak át, amiből angol nyelvű változat is készülhet. Az ellenplakátokból 10 változat készült, mintegy 250 darabot Budapesten tesznek ki, a többit szétszórják az országban. Az angol nyelvű plakátokat a Ferihegyi gyorsforgalmi út mellett helyezik el, de lesz egy-egy plakát Londonban és Bécsben is - mondta a nol.hu-nak Kovács Gergely, a MKKP elnöke.

Fazekas Ágnes

nepszava.hu (Címlap Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)