"Tisztelt Balog miniszter úr, tekintse ezt egy "levélfélének". Talán emlékszik még rá: Nixon amerikai elnöknek volt egy bizottsága. Hetente ülésezett, és az volt a feladata, hogy ürügyeket találjon a sajtó számára: miért tartózkodnak amerikai katonák Vietnamban. Olyan érzésünk van, mintha a kecskeméti önkormányzat és a helyi Klik hasonló bizottságot működtetne: találjon kifogásokat iskolánkkal és annak vezetőivel szemben. Pedig a tények önmagukért beszélnek. A kecskeméti Bányai Gimnázium a gimnáziumok különböző rangsorain a 4. és a 29. hely között áll. A városban tizenöt éve a legjobbak, a megyében hol elsők, hol másodikok vagyunk, ugyanezen rangsorok szerint. Az egész kálváriánk azzal kezdődött, hogy felettes szerveink javaslatára nem folytathatta igazgatói munkáját dr. Lukács Lajos, noha egyetlen jelentkezőként indult az igazgatói posztra kiírt pályázaton, és élvezhette a nevelőtestület (titkos szavazáson leadott) száz százalékos támogatását, akárcsak a szülői munkaközösség, diákönkormányzat vagy a gimnáziumigazgatók országos szervezete egyhangú bizalmát. A Klik idézte elő a bajokat. Ha tudta, hogy nem támogatja majd jelöltünket, miért nem állított ellenjelöltet? Ha az első pályázat sikertelen volt (áprilisban) miért nem írta ki a következőt már júniusban, miért várt vele októberig? Ezzel állandósította az iskolánk körüli feszültséget, majd ezért lovagiatlanul gimnáziumunkra kívánta hárítani a felelősséget. A Kliknek köszönhető, hogy május óta foghíjas az iskolavezetés, két ember végzi három munkáját, nincs nyugalom a gimnázium körül. Iskolánk polgársága (tanárok, diákok, szülők) sokszínű. Jobboldali, baloldali és kifejezetten nem politizáló emberek alkotják. Vagyis, mi nem (párt)politikai küzdelmet folytatunk. Amikor egy ellenzéki párt felajánlotta nekünk segítségét, azt udvariasan elutasítottuk. Jelöltünk, Lukács Lajos a kormánypárt több városi képviselőjének szavazatát is megkapta. A mi harcunk egy sikeres és erős közösség önvédelme a helyi bürokrácia ostobaságaival és túlkapásaival szemben. Segítsen ebben nekünk, elvégre ön a mi miniszterünk, és nem a hivatalnokoké! Az önkormányzat által támogatott jelölt nem rendelkezik gimnáziumi tapasztalattal, pályázatából is kiderül szegregációs álláspontja a tanulási nehézségekkel küszködő (ettől még gyakorta kifejezetten tehetséges) diákokkal szemben. Miniszter Úr, ne támogassa ezt a pályázatot! Olyan igazgatónk legyen, akinek van gimnáziumi múltja, akit a nevelőtestület elfogad, akinek személye, tudása méltó egy olyan gimnáziumhoz, ahol lelkiismeretes és sikeres nevelés, oktatás, különösképpen eredményes tehetséggondozás folyik. Miniszter Úr, az ön bölcsessége és kompromisszumkészsége megmenthet egy iskolát. Ha rutinból aláírja egy saját hibáiért arcpirító módon egyszerű tanárokat és szülőket hibáztató, gőgös hivatalnokcsapat jelöltjét, szintén felelőssé válik egy helyi közéleti küzdelem állandósulásáért. Január 29-én, kérjük, ne írja alá a Bányai Gimnázium igazgatói posztjára jelölt hölgy kinevezését! Van másik jelölt! Miniszterelnökünk kedvenc sportágából vett idézettel: „győztes csapaton ne változtass!”

A gimnázium nevelőtestülete"