A beteg Európáról
Egy komoly 2011-es tanulmány szerint az európaiak 38 százaléka, 165 millió ember, szenved valamilyen mentális vagy neurológiai betegségben, mint amilyen a depresszió, a pánikbetegség, az álmatlanság vagy a demencia.
Az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium kutatásának eredményei szerint a leggyakoribb zavarok a következők: 69 millió embert érint valamilyen szorongás (ide tartoznak például a különféle fóbiák vagy a pánikbetegség), 29 millió ember szenved álmatlanságban, 30 millió depresszióban. 20 millió embernek van olyan lelki hátterű betegsége, amely testi tünetek formájában jelentkezik (ezek a szomatoform tünetek, régi nevükön pszichoszomatikus betegségek). 17 millió ember pedig alkohol- vagy drogfüggőségben szenved - írja a Fullánk.
A fiatalok 5 százaléka hiperaktivitással vagy valamilyen figyelemkoncentrációs zavarral küzd, a 85 év feletti idősek csaknem harmada pedig az időskori elbutulással, azaz demenciával.
Mi történik? Miért nem képes a modern orvostudomány megoldást találni ezekre az igen súlyos problémákra? Miért nem képes az emberiség által felhalmozott hihetetlen mértékű tudás boldoggá tenni az embereket? Miért van az, hogy a boldogság helyett az emberek egyre több stresszt tapasztalnak, ami növekvő lelki nyomorhoz, tragédiához és halálhoz vezet?
A stressz, a nehézségek, a csalódások vagy balesetek az élet elkerülhetetlen részei. Egy egészséges társadalomban azonban, ahol a család egysége erős, ahol az erkölcsi értékek alapvetően szilárdak, az egyén sokkal kevesebb stresszt tapasztal, mint mondjuk egy perverz társadalomban. A mai világban, ahol a család egysége egyre gyakrabban esik szét, ahol a sérült kultúra kigúnyolja a hagyományos értékeket, ahol káosz uralkodik a gazdaságban, a monetáris rendszer pedig szétesőben, és ahol demagógok és szociopaták irányítják az országot (és a világot), az élet nehézségei megsokszorozódnak, az igazi megoldásokat pedig hamis ígéretekkel vagy gyógyszerekkel próbálják helyettesíteni.
Így történt, hogy Amerika, amely egykor a világ reménysége volt, egy lehangolt, dühös nemzetté vált, ami jó úton halad a hagyományos értékektől és szabadpiaci kapitalizmustól a szocializmus felé. Ez már önmagában is feszültséget szül, mert azzal elég sokan tisztában vannak, hogy a szocializmus végül a szabadság és jólét elvesztését hozza.
Emellett ott vannak a gazdasági nehézségek. A szüntelenül folyó kilakoltatások, csődök, stagnálás, munkanélküliség, elszegényedés, emelkedő árak és az államcsőd, most már az állampolgárokat sújtó „kiadáscsökkentésekkel” megtetézve.
Fontos megérteni, hogy a kormány intézkedései nemcsak szándékosak, hanem egyenesen stratégiai fontosságúak a hatalom számára. Az elit által kívánt radikális változásokat nem lehetne véghezvinni miközben a lakosság nyugodtan éli világát, boldogan, elégedetten, hálásan Isten áldásaiért. Arra van szükség, hogy az emberek feszültek és elégedetlenek legyenek.
fullank.com / H. J.