h i r d e t é s

A bolgár oligarchák kitiltása ismét ráirányítja a figyelmet Orbánék amerikai szankcionálására

Olvasási idő
7perc
Eddig olvastam

A bolgár oligarchák kitiltása ismét ráirányítja a figyelmet Orbánék amerikai szankcionálására

2021. június 09. - 11:08

 

A Biden-adminisztráció elkezdte alkalmazni az USA-ban – a többi között a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társai megbüntetésére alkalmas – 2015 óta hatályban lévő Global Magnitsky törvényt uniós tagállam állampolgárai és cégei ellen. - írja a HírKlikk

Az Orbán-kormány - Forrás: kormany.hu

Három bolgár oligarchára sújtottak le a napokban. Mindez nekünk, magyarok számára különösen érdekes hír lehet: ugyanis évek óta folyamatban van Orbán Viktor és nyolc politikustársa, családtagja, barátja ellen is ilyen beadvány, pontosabban két beadvány és egy kiegészítés. Trump éveit Orbánék megúszták, Orbánt megvédte a csúfosan megbukott előző amerikai elnöknek tetsző populizmusa és demagógiája, ám Joe Biden alatt ebben nem bízhat. Kérdés, mikor kerül elő a magyar kormányfő ügye Washingtonban.

A napokban érkezett a hír: az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtott három bolgár oligarchát és több tucat olyan vállalatot, amelyek az ő tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt állnak. A büntetőintézkedések kiváltó oka az érintettek jelentős szerepe a bulgáriai korrupcióban. Az amerikai Pénzügyminisztérium az egész világra kiterjedő Magnitsky-törvény (Global Magnitsky Act) alapján lépett fel a három oligarcha (Deljan Peevszki volt parlamenti képviselő, Vaszil Bozskov vezető üzletember és Ilko Zseljazkov volt nemzetbiztonsági tisztségviselő) és 64, velük állítólagosan kapcsolatban álló szervezettel szemben. Kitiltották őket az USA-ból, zárolták minden, amerikai földön fellelhető vagyonukat, beleértve tengerentúli dollárszámláikat is, és megakadályozzák, hogy amerikai cégekkel, szervezetekkel üzleteljenek.

Mi is az a Magnitsky törvény?

Global Magnitsky törvény elődje a korrupció ellen küzdő, és olyan ügyeket nyomozó, majd börtönbe vetett, ott megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz Szergej Magnitskyről elnevezett jogszabály kétpárti támogatással született meg, kilenc évvel ezelőtt. Akkor az még csak az oroszokra vonatkozott, s olyan emberek kerültek fel erre a listára, mint például a csecsen elnök, Ramzán Kadýrov.

A 2015-ben lépett hatályba a most a bolgárok ellen is alkalmazott törvény, ami – az emberi jogok megsértése mellett – kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek.

A végrehajtási törvény a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvényt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Díszes az elítéltek kompániája

Első ízben 2017 decemberében kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: a többi között burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka,  egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

Orbán és tsai. is célszeméllyé váltak

Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

Ilyen komplett vádirat született még 2018-ban, nem is egy, hanem röviddel egymás után kettő is. Elsőként a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő, Ronald Reagant példaképnek tekintő washingtoni Frontiers of Freedom intézet alelnöke, Radványi Miklós jegyezte, majd nem sokkal azután megszületett a második beadvány is Orbánék ellen, amit a nagy tekintélyű jogvédő szervezet, a Human Rights First akkor igazgatója, Melissa Hooper jegyzett. A beadványokban a magyar kormányfő és további nyolc családi- és szűk körének tagja, valamint politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenységre és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt.

Az érintettek (és titulusaik, ahogy a 2018 februári beadványban szerepelnek):

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke;

Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter;

Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke;

Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze;

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke;

Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja;

Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége;

Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere;

Tiborcz István, Orbán Viktor veje.

kiegészítés szerint „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített, összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”, s rámutat: az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben az egy évvel korábbi beadványban felsoroltakon kívül újabb magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.

A nevezetes Microsoft-botrány

Ez az újabb „vérlázító” korrupciós ügy a lassan már a feledés homályába vesző Microsoft-botrány volt. A Microsoft magyarországi érdekeltsége és több magyar állami szerv, intézmény között létrejött szoftverügyletről állapította meg 2018 augusztus végén az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata, hogy azt áthatja a korrupció. A Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról, hogy  25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.

Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozták, kínos leveleket is közzétettek, például azt, amelyben 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán a következőt írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.

Ezt egyébként egy 2014-es ügylet kapcsán írta a dolgozó: a kormányközeli alvállalkozó 2,2 millió euróért vett meg 10 ezer licencet, majd ezt a csomagot 3,76 millió euróért adta tovább. Azaz egyetlen ügyleten 1,5 millió eurót, közel félmilliárd forintot vágtak zsebre az uniós adófizetők pénzéből. Ahogy a jelentés fogalmaz, ezt a különbözetet korrupciós kifizetésekre fordították. 

Emlékeznek még a kitiltási botrányra?

Ha most pozitívan döntene az új amerikai adminisztráció az Orbánék elleni beadványokról, nem az lenne az első kitiltási botránya ennek a rezsimnek, bár ami korábban volt, az enyhe kis „dádá” volt. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat, meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban résztvevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték.

Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap hozta le akkor a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben nem nyilvánultak meg az ügyben.

Várható-e döntés Orbánék kitiltása ügyében?

Habár a magyar kormányfő és társai elleni ügyről a Wall Street Journal és az Átlátszó közös cikket készített Orbán 2019 májusi Fehér Házban tett látogatása idejére időzítve, azaz a Tengerentúlon is ismertek voltak, és komoly sajtónyilvánosságot is kaptak a vádak, az akkori elnök kormánya mégsem döntött az ügyben. Ennek egyik oka vélhetően az volt, hogy nem akartak ujjat húzni az elnökkel, aki ugyan fél szívvel, de mégiscsak fogadta a magyar kormányfőt (bár nem a magas rangot jelentő állami látogatáson) a Fehér Házban. A felemás fogadtatás azt is jelezte, hogy Trump személyesen „bedőlt” a hozzá hasonlóan demagóg és populista Orbánnak, ugyanakkor kormányának tagjait megoszthatta a meghívás ténye (egyéb hivatalos tárgyalás az amerikai magyar miniszterelnöki vizit során nem is volt), s amit elértek az annyi volt, hogy egy rövid, éppen, hogy látogatásra tudott elmenni a magyar kormányfő a Fehér Házba.

Új elnök, új helyzet?

Mára gyökeresen megváltozott a helyzet: az Egyesült Államok élén egy a demokráciát tiszteletben tartó, a regnáló magyar rezsimet számos ponton elítélő (például demokrácia, jogállamiság, Kína- és Oroszország-barátság) elnök irányítja az országot. Erre alapozva, vannak, akik szerint most nagyobb az esély arra, hogy szankciókat hozzanak magyar politikusok ellen, ahogy történt például Obama idején több magyar kormányközeli s korrupcióval vádolt személy kitiltásával (Vida Ildikó és társai, lásd fent). Amikor a közelmúltban interjút készítettünk a Yale Egyetem volt tanárával, a magyar ügyeket kiválóan ismerő és a Hungarian Spectrum blogot vezető Balogh S. Évával, ő a következőképpen reagált: „Vannak, akik szerint most nagyobb az esély arra, hogy szankciókat hozzanak magyar politikusok ellen, ahogy történt például Obama idején több magyar kormányközeli s korrupcióval vádolt személy kitiltásával: Ha a magyar kormány megcsökönyösödik és nem hajlandó civilizált módon viselkedni, akkor még erre is sor kerülhet”. (hirklikk.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s