"Érdemei elismerése mellett más fontos megbízatást kapott."
Ez volt a Kádár-rendszer szabványszövege azokra, akiket ilyen vagy olyan okokból kiebrudaltak a tisztségükből.
A Kádár-rendszer első felében különböző pártbeli érdekcsoportok belharcainak következtében, vagy a kádári bizalomvesztés okán, és gyakran szovjet nyomásra, a második felében már esetenként az alkalmatlanságuk miatt.

Orbán esetében az lehet a fő indok, hogy senki ne telepedhessen be hosszabb időre egy pozícióba, ne alakíthasson ki e bázison, akár csekély mértékben is, szuverén erőteret magának.
A viszonylag önjáró Lázár és a 2004-es lázadása után hosszú szilenciumot, kis híján selyemzsinórt kapott, aztán kemény munkával magát visszatornászó, azóta nyilván a végletekig engedelmes Rogán belharcának ilyen megfontolásból vethetett véget az előbbi száműzetésével az udvartól.
(Ahová az most igyekszik visszajutni.)

Egyszóval a bizalmatlanság, a diktátorok örök nyűgje, fejfájásuk okozója.

Lehetnek más megfontolások is. Például a kudarc.

Varga Zs. András, egykor Polt segédje, akit egy percnyi bírósági gyakorlat nélkül idén január elsejével iktattak be a Kúria elnökéül, még fél évig se húzta. Visszaküldik az Alkotmánybíróságba, mely testület tagja volt már (szintén az Orbán-időkben).
Mely testület, érdemi szerep híján, Orbán kiszolgálójaként ma leginkább pihentető- és parkolópálya.

Szédületesen rövid karrier. Még rohanó világunkban is.

A pályafutása alapján megbízható szolgálója a rezsimnek, ilyen probléma nem lehetett. Alkalmatlanság?
Ne a bírói gyakorlat hiányára gondoljunk a legfőbb bíró székében! Az Orbánnak nem számít. Inkább arra, hogy talán nem tudta pillanatokon belül száz százalékig átállítani a Kúriát. Néhány ügyben még most is renitenskednek egyesek!
Ez kellemetlen és megengedhetetlen! Elég nekünk az Európai Bírósággal hadakozni! Itthon már ne tegyen keresztbe senki!

Ott van például Áder! Ha hagyják békén piszmogni a vadkacsáival, elvan magában. Nem okvetetlenkedik. Megmutatják neki, mit, mikor, hol kell aláírni, és slussz! Mehet vissza a horgászbotjához, mi rosseb!

Kérdés? Óhaj? Sóhaj? Nincs, nem is lehet elvtársak! Hogy Székesi századosunk szavajárását idézzem, a vidám hetvenes évekből.

Vagy tessék példát venni a Médiahatóságról! Olyan megalapozott döntéseket hoz a Klubrádió ügyében, hogy a Kúria (éppen most) huszadszor is, és végleg elmeszelte a rádiót!
A köztévé, a TV2 és a Hír TV homofób, kirekesztő, rasszista, sőt kifejezetten alpári hangot megütő adásait (Bayer-Bencsik-Fricz) is kimossa a szarból, csak az RTL Klubot marasztalja el rendszeresen, legutóbb egy lefelejtett, vagy a tévécsatorna által indokolatlannak tartott korhatár-karika miatt.
Így kell ezt elvtársak! Vonalasan! Elvégre osztályharcot vívunk! Gyurcsány, Soros, Brüsszel, a genderbagázs ante portas!

Egyszóval Varga ZS., a mór, aki nem tette meg a kötelességét, távozhat!
Az Alkotmánybíróságon elücsöröghet, Handó Tündével mindenféle klasszis álláspontokat fogalmazhat meg, és nem kell finnyáskodó bírákkal bajlódnia.

Persze az is lehet, hogy tévedek! Lehet, hogy e félpercre főbíró úr pont ellenkezőleg, elvégezte a feladatát!
Ez majd kiderül a Kúria további ítélkezési, jogértelmezési gyakorlatából.
(Már, ha a mai Magyarországon kegyúri- és ököljogon kívül bármi másról egyáltalán beszélhetünk!)
Vagyis, hogy maradt-e lyuk a hálón. Ha nincs, ha nem maradt, akkor kijár a pihenés!

Még az is előfordulhat, hogy hirtelen kellett valaki, akivel betölthetik az üresen maradt széket. Hogy Orbánnak se perc alatt elő kellett rántania valakit a sifonérból.
Ez esetben hősünk az üzemek világából fregoliként ismert feladatkört tölti be. Sokfunkciós.

A hetvenes évek végén vonult nyugdíjba a textilgyárból az egyébként a melósok és az irodisták által fölöttébb kedvelt, mindig udvarias, mindig jókedvű, a seprűt kiválóan kezelő gróf úr, deklasszált elem, aki ennek megfelelően az udvaros munkakörét töltötte/tölthette be.
Kivéve, amikor nyugati üzleti partnerek érkeztek, vételi, együttműködési szándékkal.
Akkor a gróf úr átlényegült. Overallt le, gyors tisztálkodás, hivatali, és a titkárságon őrzött zakó, nadrág, ing, nyakkendő föl, és irány a tanácsterem.
Ugyanis hat nyelven beszélt.
Ilyenkor tolmácsként állt az idegen nyelvek ismeretében akkoriban még nem túl járatos gyárvezetés rendelkezésére.
Intelligens ember lévén régóta tisztában volt a textilgyártás alapfogalmaival is, ezért szakszerűen tudott tolmácsolni. Fő munkaköréről és származásáról nem tájékoztatták az elégedett ügyfeleket.
(A helyzet mellesleg néhány éven belül megváltozott. Fiatal, képzett, több nyelven beszélő szakemberek kerültek a cég élére.)

Vagy itt van a barátunk, eredeti szakmája szerint gépészmérnök, praktikusan kerékpár szerelő. De megtervezte és – kisded segédletünkkel – végrehajtotta a szélvihar által megtört, félig a házra, másik oldalról a villanyvezetékre hajló hatalmas fenyőfa eltávolítását a szűk helyről úgy, hogy senkinek/semminek a haja szála se görbült. Miután előzőleg alpinisták vakaróztak a feladat láttán: felelősséget nem vállalunk!
Megreparálta a szinte vízszintes helyzetbe deformálódott bejárati ajtót, melyről a zárszerelő már lemondott.

Na, hát ez a fregoli!

Szóval ez sem kizárt. Ámbár Orbánra nem jellemző, hogy bármiről elfeledkezne!
A rögtönzés nem az erőssége.