A céltartalékképzés számviteli elszámolása
Ebben a bejegyzésünkben a céltartalékképzésről, annak számviteli elszámolásáról és a gyakorlatban legtöbbet előforduló típusairól írunk. Kezdjük a fogalmával, majd haladjunk szépen sorban a többivel is.
A céltartalék fogalma
A számviteli törvény (2000. évi C. tv.) alapján az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni az óvatosság elvének megfelelően. A szükséges mértékű tartalékot az alábbi három célra kell képezni:
- a jövőbeni kötelezettségekre
- a jövőbeni költségekre
- az esetleges devizatartozások árfolyamveszteségére
Emellett a törvény elismeri a sajátos céltartalékképzéseket is. Rendelkezik továbbá arról, hogy az így képzett összegek felhasználását bevételként kell elszámolni.
Ha hasznosnak találod ezt a tartalmat, kövesd a Central Audit blogját, ahol sok további hasznos információt találsz.
Céltartalékképzés a jövőbeni kötelezettségekre
A jövőbeni kötelezettségek a folyamatban lévő, illetve múltbeli ügyletekből, szerződésekből származhatnak. Ezek harmadik féllel szembeni fizetési kötelezettségek, melyek a mérlegfordulónapon vélhetően fennállnak majd. Az esedékességük időpontja vagy az esedékessé váló összeg még bizonytalan, és más módon nem lett biztosítva rá a fedezet.
1. Végkielégítés, leépítés
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony felmondás általi megszüntetése esetén az utolsó munkanapot követő ötödik munkanapon kifizetendő a teljes járandóság. Ha a felmondásról, a végkielégítésről, elbocsátásról, leépítésről vannak információink a mérlegkészítés időpontjáig, akkor erre céltartalékot kell képezni.
2. Garanciális kötelezettségek
A felek között kötött szerződésből kiderül, hogy a Ptk. szerint az értékesítőnek jótállási garanciális kötelezettsége keletkezik a vevő felé. Amennyiben nem a gyártó, hanem a közvetlen eladó a közvetlen kötelezettje az érvényes garanciának, akkor erre céltartalékot kell képezni.
3. Perköltségek
A számviteli törvény 41. § (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni az üzleti év végén a folyamatban lévő peres ügyekre. Méghozzá a várható veszteségekre, perértékre és a perköltségre. Ha egy per lezárul a mérlegkészítés időpontjáig, akkor arra nem kell céltartalékot képezni. Ekkor a vesztes félnek időbeli elhatárolásként a tárgyévre kell figyelembe vennie a költséget, ráfordítást.
Céltartalékképzés jövőbeni költségekre
Ezt az összeget a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre kell képezni. Fő elemei a fenntartási, átszervezési és a környezetvédelemmel kapcsolatos költségek. Nevesítetten is szerepel a számviteli törvényben az átszervezési költségekre képzett céltartalék. Nem képezhető ilyen jogcímen az üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire.
A devizatartozások árfolyamveszteségére képzett céltartalék
Ezen tartalék képzésére a számviteli törvény 41. § (1) bekezdése szerint van lehetőség.