Az elemzés leírja, hogy Orbán Viktor, akinek a szándékait kezdetben sokan nem látták át, miként üresítette ki 2010 után, fokozatosan a demokratikus kontrollmechanizmusokat, és helyezett fideszes kádereket a megcsonkított hatáskörű Alkotmánybíróságba, a Számvevőszék élére, a médiahatóságba és más kulcspozícókba.

Kitér arra, is, hogy az egyetemek alapítványi modell szerinti átalakítása a 2022-es kormányváltozás esetére megfosztja az új kormány leendő oktatási miniszterét az intézmények fölötti tényleges felügyelet lehetőségétől. A cél az, hogy szükség esetén barátok kezébe adják a vagyonelemek fölötti rendelkezést.

Kiemeli a cikk, hogy a koronavírus-járvány kitörése nyomán elharapózott az úgynevezett salátatörvények alkotásának a gyakorlata: az egyik ilyen törvény 31 más hatályos jogszabályt változtatott meg, és ezek közül csak négy vagy öt volt valóban releváns járványszempontból. Az Orbán-kormány a forráshiányra - és a hatékonyság növelése érdekében a források központosításának szükségességére - hivatkozva szétzilálja a helyi önkormányzati rendszert, a településektől megvonja az iskolák és egészségügyi intézmények finanszírozását. Ez különösen igaz azután, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon az egyesült ellenzék visszaszerezte Budapestet és számos vidéki várost. Az üzenet az, hogy csak a kormány támogatói jutnak kedvezményekhez.

A L’OURS rámutat arra, hogy a Fidesz az állandó ellenségkeresés jegyében politikai fegyverként próbálja ismét használni a Budapest-vidék ellentétet. Orbán és a Fidesz elitje tart a nagyvárosoktól, különösen Budapesttől. Számukra a vidéken és a határon túl élők jelentik az igazi Magyarországot. A népet és az országot meg kell védeni a külső-belső ellenségtől. Ellenség lehet bárki, így a judeoplutokrata nemzetközi pénzügyi arisztokrácia, a szuverenitást sértő Brüsszel, a Magyarországot gyűlölő demokraták által irányított Amerika, a szomszéd országok magyar kisebbséget elnyomó elitje, a migránsok, az LMBTQ-lobbi, a kommunisták, valamint az ellenzék, amely tönkretette az országot.

Ők és mi - minden erről szól.

A L’OURS elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán szótárában nem az EU hanem mindig Brüsszel a bűnös. A politikai döntéseket mindig napi közvélemény-kutatási eredményekhez, illetve fókuszcsoportos felmérésekhez igazítják. A Fidesz kormányzásának állandó eleme a tömegek manipulálása, a vezérkultusz, az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a hatalom központosítása, az igazságszolgáltatás és a sajtó fölötti politikai ellenőrzés, a jelenségek összetett voltát hangsúlyozó érvelésmód megvetése. Ebben a működési modellben a párt vallási szektaként működik, amelyben következetességet keresni fölösleges, és amelyben nincs helye a felelősségnek - olvasható a francia szocialista periodika által megjelentetett Magyarország-elemzésben.

Jövő év január elsejétől fél éven át Franciaország látja el az Európai Unió soros országelnökségi teendőit. Erre tekintettel a kiadvány politikával foglalkozó francia olvasói számára különösen hasznos információ lehet az, hogy milyen elvárásokat fogalmazott meg a magyar miniszterelnök ez év június 19-ikei beszédében az EU-val szemben. Először is azt, hogy hagyjanak fel az unió további mélyítésével, mert Brüsszel birodalmat épít. Másodsorban reformálják meg az intézményeket, így például az Európai Parlament esetében térjenek vissza az 1979 előtti állapothoz, amikor még nem közvetlenül választották, hanem delegálták az EP-képviselőket. Orbán harmadik fő követelése a szerb EU-tagság megadása volt, aminek révén növelhetné saját súlyát az unión belül.

Orbán célja - áll a L’OURS elemzésében - az, hogy az EU-t klasszikus kormányközi szervezet szintjére redukálják, és működjék ahhoz hasonlóan, mint az Európa Tanács, amelynek parlamenti közgyűlése évente négyszer egy-egy hetes ülést tart. Orbán Európa-politikai téziseinek a megvalósítása nem csupán megállítaná az integrációs folyamatot, hanem egyenesen visszavetné azt a kezdeti közösségi szint alá.

Orbán populizmusa azonban csak az övéhez hasonló rezsimek támogatására számíthat. Érvei, logikája, célkitűzései fellelhetők olyan nyugat-európai pártok programjában, mint a francia Nemzeti Tömörülés, az Alternatíva Németországnak, illetve a Holland Szabadságpárt. Orbán kívánatosnak tartja Kína és Oroszország barátságát, mert állandó küzdelemben áll az EU-országokkal és az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni az Orbán-kormány viszonyát Németországgal, különösen a nagy adókedvezményekben részesült német autógyárakkal, amelyek Magyarország legjobb szövetségesei Berlinben és Münchenben. A talán túlságosan megértő Angela Merkel után azonban most szociáldemokrata kancellár került hatalomra Németországban.

A francia szocialista kutatóközpont elemzése szerint az egyesült magyar ellenzék esetleges jövő tavaszi választási győzelme nem csupán a magyarországi demokrácia életképességét bizonyítaná, hanem általánosabb értelemben azt is, hogy a demokrácia révén meg lehet fordítani a populista tendenciákat. (Klubrádió)