h i r d e t é s

„A demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá” – Kiakadtak Orbán felhatalmazási törvénye miatt

Olvasási idő
8perc
Eddig olvastam

„A demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá” – Kiakadtak Orbán felhatalmazási törvénye miatt

2020. március 31. - 11:00

 

A válságban szükség van rendkívüli intézkedésekre, de közben tiszteletben kell tartani a jogállamot – üzente Angela Merkel.  - írja a nepszava.hu.

Az FPÖ parlamenti csoportjának megbízottja úgy fogalmazott: Orbán szégyentelenül kihasználja a válságot, hogy valóra váltsa régi tervét.

Bloomberg

A német kancellár borúlátóan vélekedik arról, hogy Orbán Viktor meghatározatlan időre jogot kapott a rendeleti kormányzásra, vagyis hogy mostantól kezdve kizárólagos uralma alá kerül az unió egyik demokráciája, ameddig csak akarja. Angela Merkel azt közölte szóvivője útján, hogy a válságban szükség van rendkívüli intézkedésekre, de közben tiszteletben kell tartani a jogállamot. Egyben idézte a Bizottság két nappal ezelőtti nyilatkozatát, miszerint a testület mindent elkövet az emberek életének védelmében, de közben megóvja az európai értékeket és életmódot.

A jelentés hozzáteszi, hogy a világban a kormányok a legváltozatosabb eszközökhöz folyamodnak a vírus elleni küzdelemben, de azért az csak kevés helyen fordul elő, hogy ekkora jogkört kapnak, minden időkorlát nélkül. A Fidesz lesöpörte a vitában az ellenzék érveit. Orbán mostantól kezdve megkerülhet bármilyen törvényt. A hatalom lépéseit csak az Alkotmánybíróság felügyeli, de az tele van a miniszterelnök hűséges híveivel. Uitz Renáta, a CEU Összehasonlító Alkotmányjog Tanszékének vezetője azt mondta, nem ismer egyetlen más demokráciát sem, ahol a kabinet gyakorlatilag szabad kezet kért volna, hogy bármit megtehessen, tetszés szerinti időn keresztül. A forint árfolyama tegnap rekordmélységbe zuhant.

Nem sok a bizodalom abban, hogy Orbán mértékletességet fog tanúsítani, pláne azok után, amit az elmúlt 10 évben művelt. Az EU jogállami eljárást folytat Magyarország ellen, ám nem mutat akaratot arra, hogy valóban meg is fékezze a politikust, miután mindenütt virágzik a populizmus. A Bizottság azonban meg akarja vizsgálni, hogy a különleges felhatalmazás összhangban van-e a közös normákkal – erősítette meg az igazságügyi biztos, Didier Reynders. Mindenesetre az új jogosítvány segíthet a kormányfőnek, hogy az ellenzékre tolja rá a felelősséget az alulfinanszírozott kórházakért. Hegedűs Dániel, a berlini German Marshall Alapítvány kutatója úgy véli: az eddigi tapasztalatok alapján nem lehet arra számítani, hogy Orbán egyhamar feladná a felhatalmazási törvényt.

Politico

A német külügyminiszter úgy reagált a magyarországi fejleményekre, hogy a Covid-19 elleni válaszok nem fenyegethetik a jogállamot, nem foszthatják meg jogaiktól a demokratikus intézményeket, nem tehetnek kockára alapvető jogokat. A szociáldemokrata Michael Roth megjegyezte, hogy a bajt közös erővel, és nem dekrétumokkal kell legyűrni. Az EP liberális frakciójának vezetője, a román Dacian Ciolos úgy foglalt állást, hogy a különleges felhatalmazás láttán a demokratikus Európának a legmagasabb fokú riadót kell fújnia, mert nem lehet egyszerűen lehúzni a rolót a jogállam számára.

A szocialisták úgy látják, hogy a vírus csak ürügy Orbánnak, aki a nyílt színen bontja le a demokráciát. Miként állíthatja, hogy arányos lépést jelent a rendeleti kormányzás vagy a sajtószabadság megszigorítása? A frakció cselekvésre szólította fel a Bizottságot. Katarina Barley, a Parlament alelnöke azt üzente, hogy a demokrácia nem kerülhet vesztegzár alá. Az aggodalmakat osztják a zöldek is, akik szerint Magyarország veszedelmesen elfordul a demokratikus normáktól, és biankó csekket ad a miniszterelnöknek. Ehhez képest Kovács Zoltán reakciója: Az ilyen gyanúsítgatások alaptalanok, egyben pedig rágalmaznak. Arról nem beszélve, hogy akadályozzák a kormányzati erőfeszítéseket a vírus terjedésének lassítására.

Washington Post

A magyar törvényhozás korlátlan hatalmat adott a populista Orbán Viktor kezébe, amivel az addig élhet, ameddig csak szükségesnek tartja. Jogvédők szerint azonban ily módon gyakorlatilag felfüggesztették a demokráciát egy uniós tagállamban a koronavírus elleni harcra hivatkozva. Elemzők megkérdőjelezik továbbá, hogy a miniszterelnök hajlandó lesz-e visszaszolgáltatni a különleges jogkört, ha már csillapodik a járvány.

Lydia Gall, a Human Rights Watch kelet-európai kutatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a szükségállapot idején le lehet mondani bizonyos jogokról, ám a rendkívüli intézkedéseknek csakis ideiglenesek és arányosak lehetnek, és kizárólag válság visszaszorítására szolgálhatnak. Ám mint hozzátette, nem ez a helyzet, amikor bizonytalanul körvonalazott felhatalmazásokról van szó, és főleg nem, amikor azokat nem kötik határidőhöz. A magyar parlament döntéséről a szakértő azt mondja, hogy az szabad kezet adott a kormánynak, és majd meglátjuk, az miként él a lehetőséggel. Ám megjegyzi, hogy félő: csak még inkább elfojtja a szabad hangokat, illetve sajtót.

Az EU igazságügyi biztosa azt közölte, hogy Brüsszel mindenképpen meg akarja vizsgálni az új magyar jogszabályt, főleg ami a rendkívüli állapotot és az álhírek terjesztéséért előirányzott büntetést illeti. Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök azonnal cselekvésre szólította fel az uniót, mert úgy véli, hogy annak jobb belátásra kell bírnia Orbánt. Vagy ha ez nem sikerül, akkor egyszerűen ki kell rakni Magyarországot az EU-ból.
Guardian

Az Európai Parlament illetékese nagy gondnak tartja, hogy az EU elhanyagolta a magyarországi helyzet megoldását, pedig aggályos, hogy Orbán alatt visszacsúszott a demokrácia és meggyengült a jogállam. Épp ezért a francia zöldek képviselője hirtelenjében nem is tudja, hogy mit lehetne tenni Orbán teljhatalmával. Delbos-Corfield, aki a magyar ügyek felelőse Strasbourgban, sajnálatosnak tartja, hogy az unió idáig mindig csak követte a magyarországi fejleményeket.

Ugyanakkor Kovács Zoltán élesen visszautasította a Guardian tegnapi vezércikkét, miután az azt írta, hogy Orbán diktátori jogokat szerez. A szóvivő szerint a liberális média cinizmusa új, alávaló mélységet ért el. Ennek ellenére tartani kell attól, hogy kormány a törvény segítségével hajszát indít a kritikus sajtó ellen a járvány kapcsán, miután a hatalom már most is azt állítja, hogy magyar és külföldi újságírók közösen le akarják járatni a vezetést.

FAZ

Orbán Viktor jelentősen megnövelte a hatalmát, ám az ellenzék és a külföld élesen bírálja ezért. A Bizottság szóvivője visszautasította a kormányfő vádját, mármint hogy Brüsszel gátolná a hatékony intézkedéseket a vírus ellen Magyarországon. Berlinben az FPÖ parlamenti csoportjának megbízottja úgy fogalmazott: Orbán szégyentelenül kihasználja a válságot, hogy valóra váltsa régi tervét és kiterjessze a szükségállapotot. Ám ily módon megint megsérti az EU és az Európa Tanács szabályait, nagy károkat okoz saját országának, hiszen egyre inkább elszigeteli azt annak demokratikus hagyományaitól.

Dobrev Klára úgy ítéli meg, hogy a kormányfő a kétharmados többséget félti, ezért nem hajlandó vitára a felhatalmazás ügyében. A DK EP-képviselője ugyanakkor elismerte, hogy a Fidesz a múlt héten csapdát állított az ellenzéknek, hiszen az a jogszabálytervezet ellen voksolt. Ezáltal azonban úgy lehet feltüntetni, mint a nép ellenségét. Ám az ellenzéki pártoknak nem volt más választásuk, hiszen nem támogathatták a kormány korlátlan jogkörét, ideértve a sajtószabadság további szűkítését – hangsúlyozta Dobrev.

Süddeutsche Zeitung

A magyar kormány meghatározatlan időig jegeli a hatalmi ágak szétválasztását, mert állítólag csak így lehet legyőzni a vírust. Orbán katonás retorikával érvelt uralma kiszélesítése mellett, pedig már így is igen nagy volt jogköre. De most még keményebben fel tud lépni bírálói ellen. A Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte válaszul, hogy Brüsszel mind a 27 tagállam esetében megnézi, mennyire van joguk a parlamenteknek beleszólni a különleges felhatalmazások meghosszabbításába, illetve hogy azok érvényüket vesztik-e egy bizonyos idő elteltével. Reyners arra is kitért, hogy az EU aggodalommal követi a hatalmas magyarországi sajtókoncentrációt. Jelezte, hogy az unió nagyon nem ért egyet azzal, ha börtönnel sújtják az álhírek terjesztőit. A közösségi értékekért felelős biztos, Jourová tudatta is az idevágó aggályokat a magyar igazságügyi miniszterrel.

A német Katarina Barley (az igazságügyi tárca volt gazdája) szerint Orbán be akarja biztosítani, amit más úton-módon nem tudna elérni. Ám félő, hogy most dominóeffektus indul be, mert más országok nagyon figyelik, hogy mi lesz a magyarokkal. És hogy közbeszól-e a Bizottság, illetve a többi tagállam. A politikus felszólította Brüsszelt, hogy a kérjen sürgős közbeavatkozást, illetve pénzbüntetést az Orbán-kormány ellen az Európai Bíróságtól. Ingeborg Gräßle, a Néppárt EP-képviselője úgy értékelte, hogy a magyar vezető elnöki diktatúrát akar, ezért a Fideszt a lehető leggyorsabban ki kell hajítani a Néppártból.

Frankfurter Rundschau

„A diktatúra vírusa”. Ezzel a címmel számol be az újság arról, hogy Magyarország erős embere megszerezte az egyeduralmat. Méghozzá hosszú időre. Merthogy ugyan a kormány azt állítja, hogy csupán a válság idején kíván élni a felhatalmazással, de hogy mikor érnek véget a különleges állapotok, azt senki sem képes megmondani. Katarina Barley kijelentette, hogy ami most történik a magyaroknál, az szinte felhívás keringőre, főleg keleten, amivel Lengyelországra és Csehországra utalt. Hozzátette, hogy az unió sajnálatos módon túl sokáig kivárt és még mindig rendkívül passzív.
Die Presse

Orbán Viktor gyakorlatilag megfosztotta hatalmától az Országgyűlést. Az osztrák Amnesty International főtitkára azon a véleményen van, hogy a miniszterelnök a válság kapcsán minden ellenőrzésen túllépő diktatórikus viszonyokat akar létrehozni. Az osztrák zöldek strasbourgi frakcióvezetője kijelentette, hogy Orbán „koronapuccsot” hajtott végre és ez fekete nap a demokrácia számára. Megjegyezte, hogy az EU nem tűrheti tovább a támadást a jogrend ellen.
Kurier

Az osztrák konzervatívok EP-csoportjának vezetője teljesen egyértelműnek tekinti, hogy a válságkezelés semmiképpen sem indokolja a magyar parlament kiiktatását. Karas, aki egyben az Európai Parlament elnöke, kifejtette, hogy Orbán a válságot kiaknázva súlyos károkat kíván okozni a liberális demokráciának és a jogállamnak. Ám ez cinikus és gátlástalan – dühöngött a jobboldali politikus. Az osztrák szociáldemokraták egyik strasbourgi képviselője pedig arra figyelmeztetett, hogy veszélyes folyamatok indulhatnak be, hacsak az EU nem lép közbe.

nepszava.hu


 

h i r d e t é s