h i r d e t é s

A diktatúra-kompatibilis professzor

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

A diktatúra-kompatibilis professzor

2019. augusztus 04. - 16:17

 

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének új jelenetében egy 77 éves orientalistára osztották a tudományos kutatóhálózat vezetőjének szerepét.

Orbán Viktor miniszterelnök és Maróth Miklós akadémikus - Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Az idős professzor korát meghazudtoló fürgeséggel tért ki az újságíró kérdései elől. Egyébként mindenről van véleménye, de azt csak a badacsonyi picéjében mondja el, diktafon nélkül.

Ha professzor úr nem árulta volna el, hogy a nagyapja udvarolt a propaganda miniszter úr dédanyjának, az olvasóban akkor is feltámadna a gyanú, hogy az ország nyugati sarkából származó tudósra keleties észjárása, hajlékony személyisége miatt eshetett a miniszterelnök úr választása. A Corvin-lánccal és Széchenyi díjjal kitüntetett egykori bencés diák, aki a Szovjet Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének külső munkatársaként alapozta meg a karrierjét, egyetemi tanáraként éles szemmel vette észre, hogy az akadémiai kutatóintézetek személyi állományát a munkaügyi bíróságok állítják össze. Az elbocsátott munkaerőt ugyanis a bírók visszahelyezik az állásaikba. Ennek most remélhetőleg vége szakad, mert az átszervezéssel megszűntek a közalkalmazotti státuszok, bárki könnyedén elbocsátható lesz. Miáltal megteremtődnek a magyar munkaerkölcs fejlesztésének feltételei az akadémiai kutatóintézetekben is. Mindenki az inát megfeszítve lesz kénytelen kutatni, nem úgy mint eddig. Ez a lényeg!

Bevallom, ezen a ponton derengeni kezdett előttem a magyar tudomány helye a munkaalapú társadalomban. Attól kezdve követem a dolgok alakulását, mióta Orbán Viktor az országos érdekegyeztető tanácsban kijelentette a 2010. évi választási győzelem után, hogy a reá adott szavazatok birtokában a munkáltatók és a munkavállalók képviselőjének is tekinti magát. Tehát érdekegyeztető tanácsra nincs szükség. De facto képviseleti jogok nem érvényesíthetők, alkunak helye nincs, csak korporáció lehetséges. Ez tiszta beszéd volt, innen egyenes út vezetett a munka törvénykönyvének átírásához, a munkavállalói jogok drasztikus korlátozásához, az érdekvédelem bedarálásához és a rabszolga törvény elfogadásához. A folyamat idővel átcsapott a versenyszférából a közszolgálat és közigazgatás minden fontos területére, és most megérkezett a tudomány világába is.

A jogfosztó intézkedésekkel operáló hatalom mindenhol megtalálta a maga embereit. Miért lenne másként ez a tudósok körében? Nagyon szép történet lesz a kutatóhelyeken, ahogy a 77. évében járó nyugdíjas klasszika-filológus kipréseli a teljesítményt a még aktív kutatókból. Megfegyelmezi a resteket és elbocsátja a tétlenkedőket. A kirúgottak pénzét pedig kiosztja a megmaradó serények között. Végre alakot nyert a sokáig ki nem mondott gondolat, hogy egzisztenciális fenyegetéssel mi módon fogható igába a magyar szürkeállomány. A professzor úr eszmefuttatása bizonyára osztatlan sikert arat mindenhol a műszakvezető szaktársak között, akik az üzemekben és irodákban naponta küzdenek az illiberális demokráciát veszélybe sodró trehányság és naplopás ellen. Joggal hiheti mindenki, hogy a rendszerváltás végre utolérte a tudósokat is. Most majd rend lesz az országban.

Őszintén szólva megértem az újságíró kollégát, aki ezen a ponton kiesett a szerepéből és mindenféle magas kitüntetéssel megtisztelt úr szemére hányta, hogy tudomásul veszi és támogatja az MTA gyarmatosítását. Még véleménye sincs arról, hogy a Fidesz elfoglalja a hatalom ellenőrzésére a rendszerváltással létrehozott független szervezeteket, az Alkotmánybíróságot, a számvevőszéket, a médiahatóságot, az Országos Bírósági Hivatalt.

– Ha én megválasztok egy miniszterelnököt, az általa vállaltak megvalósításában nem teszek rá féket, hanem azt akarom, hogy meg tudja csinálni, amit a programjában ígért. Féknek és ellensúlynak ott a négyévenkénti választás - adta meg a választ a fent már idézett tudós, Maróth Miklós, az MTA-ból kiszakított kutatóintézeti hálózatot felügyelő bizottság elnöke a 24.hu riporterének. Azt hiszem, hogy ezen a ponton a professzor úr közelebb visz mindnyájunkat a NER táborának megértéséhez. Sokrétű ismeret, gazdag élettapasztalat és különféle diktatúrákról szerzett tudás, Leningrádtól Bagdadig ívelő pályakép birtokában sem csapta meg a demokrácia füstje a miniszterelnök úr kedvelt tanácsadóját, Rogán Antal földijét. Nézetei a rendszerváltozás három évtizede alatt sem változtak, a lényeget illetően diktatúra-kompatibilisek maradtak. A tudományos elit tagjaként, a kutatóintézetek fölé helyezett komisszárius testület fejeként reprezentálja azt az embertípust, amely tökéletesen képes kiszolgálni bármilyen elnyomó rendszert. Évszázados beidegződések alapján zsigerileg alkalmas a vend jobbágyát regulázó uraság, a kutatót felügyelő pártvezető és a hatalmát élvező kormányfő tiszteletteljes támogatására.

A professzor úr bizonyára talál majd társakat is az akadémiai kutatóintézeteket maga alá gyűrő hatalom szolgálatához. Erőt meríthet a felesége mobiljára küldött fotóval kedveskedő kolléga biztató kézfogásából. A pénzosztó kegy gyakorlásával pedig híveket szerezhet áldásos tevékenységéhez. Hiszen a tudós társaság egy része származása, neveltetése és helyzete okán az akadémia történetében soha sem tekintette magát a diktatúrák ellenfelének. Haladó hagyomány a magyar politika és tudomány kapcsolatában a hatalmi reprezentációval előcsalogatott lojalitás. Az persze hiú ábránd. hogy a foglalkoztatási jogviszony megváltoztatásával, a nyári szabadságolás jó beosztásával vagy a jelenléti ív pontos vezetésével javul a tudományos teljesítmény.

Történelmi tapasztalatok alapján abban is biztosak lehetünk, hogy a valódi tudományos eredmények, a nemzetközi színvonal és együttműködés vonzásában élő kutatók demokrácia-kompatibilisek maradnak és nem adják föl könnyen a harcot, amelyet a kutatás szabadságáért, az akadémia autonómiájáért eddig folytattak. Mert ez is tradíció! Remélni lehet, hogy Széchenyi István, Batthyány Fülöp és a többi alapító szellemét őrző akadémikusok útját állják annak, hogy diktatúra-kompatibilis professzorok a Magyar Tudományos Akadémiát összekeverjék a felcsúti labdarugó akadémiával.

*https://24.hu/belfold/2019/08/02/maroth-miklos-orban-mta-palkovics-interju/


 

h i r d e t é s