Az Európai Bíróság júliusban hozott ítélete hatályon kívül helyezte az úgynevezett "adatvédelmi pajzs" határozatot, ami lehetővé tette az amerikai cégeknek, hogy európai felhasználók adatait az USA-ba továbbítsák. Az ítélet nagy győzelem volt a szigorúbb adatvédelem mellett kampányolóknak, ugyanakkor azt is tudni lehetett, hogy számos cég működésében komoly felfordulást fog okozni, ha többé nem továbbíthatnak személyes adatokat az USA-ba. A döntés által keltett hullámok pedig már el is kezdték éreztetni a hatásukat, ugyanis a The Guardian szerint a Facebook adatvédelmi igazgatója, Yvonne Cunnane egy dublini bíróságon benyújtott dokumentumban úgy fogalmazott, hogy ha a cégnek teljesen fel kéne függesztenie a felahsználói adatok Egyesült Államokba való továbbítását, akkor "nem világos, hogyan tudnák folytatni az olyan szolgáltatások üzemeltetését az EU-ban, mint a Facebook vagy az Instagram".

A beadvány hátterében az áll, hogy az Európai Bíróság a júliusi határozatban felszólította a tagállamok adatvédelmi hatóságait, hogy kezdjék el betartatni a döntést, ennek eredményeképp pedig az ír adatvédelmi biztos szeptemberben megtette a szükséges lépéseket, és felszólította a Facebookot - amelynek európai székhelye Dublinban van - hogy szüntessék be a személyes adatok továbbítását az USA-ba.

Edward Snowden nélkül nem jutottunk volna idáig

A The Guardian megjegyzi, hogy a júliusi döntés egy csaknem egy évtizede húzódó jogi vitára tett pontot, amit eredetileg Max Schrems, osztrák adatjogi aktivista robbantott ki azzal, hogy 2011-ben panaszt tett az ír adatvédelmi biztosnál a Facebook adatkezelési gyakorlata miatt. Az ügy igazán 2013-ban forrósodott fel, amikor Edward Snowdennek köszönhetően fény derült a PRISM projektre, amelynek keretében az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt megfigyelési programot működtet olyan internetes cégek közreműködésével, mint a Google, az Apple, a Microsoft vagy a Facebook. A botrány egyik egyenes következménye volt, hogy az Európai Bíróság 2015-ben hatályon kívül helyezte azt a "safe harbour" (avagy "biztonságos kikötő") egyezményt, ami lehetővé tette, hogy az amerikai vállalatok az európai felhasználók adatait az USA-ba továbbítsák.

Az Európai Bizottság ennek a pótlására dolgozta ki az "adatvédelmi pajzsot", ám az Európai Unió Bírósága a júliusi határozatában megállapította, hogy az több ponton sem felel meg az EU-s jognak. A bíróság többek között kifogásolta, hogy az amerikai törvények nem nyújtanak megfelelő garanciákat a külföldi állampolgárok adatainak védelmére, és a nem amerikai állampolgárok jogorvoslati lehetőséggel sem élhetnek az USA-ban. A Facebook szóvivője a mostani eset kapcsán hangsúlyozta, hogy az nem fenyegetés, az ír legfelsőbb bíróságra benyújtott iratok "csak a valóságot tükrözik, vagyis hogy a Facebook és sok más vállalkozás, szervezet és szolgáltatás az EU és az USA közötti adattovábbításra támaszkodik".

Ausztráliában is forr a levegő

A közösségi oldalnak mostanában nem csak Európa miatt fájhat a feje, hiszen nemrég Ausztrália is bekeményített a nagy internetes cégekkel szemben, igaz, egészen más okból. Az ausztrál kormánynak a hirdetési pénzek elosztása nem tetszik, vagyis az, hogy a Google és a Facebook ezekből szerintük túl keveset csorgat vissza az őket tartalommal ellátó újságoknak, így a következő hónapokban olyan törvényt hozhatnak, ami megváltoztathatja az erőviszonyokat. Bár a Facebook Ausztráliában egyelőre nem hirdetett teljes kivonulást, ám azt már belengették, hogy ha a törvényt elfogadják, az országban teljesen kitiltják a híreket a közösségi oldalról. (raketa.hu)